Megoldást keresnek a gazdák gondjaira

2018. március 6., kedd, Gazdakör

Barátoson gyűltek össze az elmúlt hétvégén az orbaiszéki gazdák. A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete által szervezett gazdatalálkozón több mint száz gazda vett részt, meghívottként jelen voltak az agráriummal kapcsolatban álló intézmények képviselői is. Rövid ideig, kézdivásárhelyi útja megállójaként betért a találkozóra Sebastian Cucu prefektus is. Beszé­dében kiemelte, ismeri a gazdák gondjait, a medveproblémát, a földtulajdonjogok zavaros helyzetét, amelyeket szerinte előbb helyi szinten kell orvosolni. Ugyanakkor javasolta: a gazdák létesítsenek egyesületeket, szövetkezeteket, ezeken keresztül oldható meg sok probléma.


Tánczos Szabolcs barátosi polgármester röviden mutatta be a községet. A három településen – Barátos, Orbaitelek és Páké – 2600 hektáron gazdálkodnak a helybéliek, a lakosság közel nyolcvan százaléka érdekelt a növénytermesztésben, illetve állattenyésztésben.
Ötvös Mózes egyesületi elnök újból az összefogás szükségességét taglalta. Csak egyetértésben, összefogással, kölcsönös megbecsülés mellett vívhatják ki elismerésüket a gazdák – emelte ki. A barátosi adatokra hivatkozva – ahol tavaly négy születést, de több mint harminc elhalálozást jegyeztek – azt is elmondta, ha haladni akarnak, a szaporulatra is oda kell figyelni, másképp nem lesz, aki továbbvigye a gazdálkodást.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a legeltetési üzemtervek fontosságát emelte ki. Jövő tavaszig kész kell lenniük a községszintű üzemterveknek, ezek hiányában nem lehet majd támogatásokat igényelni – figyelmeztetett. Az igazgatóság egyik legfontosabb feladata elkészítésük, együtt a polgármesteri hivatalokkal. Mindent megtesznek, hogy senki ne veszítse el a támogatást az üzemterv hiánya miatt – ígérte.
Ismét napirendre került a jogtalan legeltetés témája. Új törvénytervezet készül, ennek értelmében csak a tulajdonos írásos beleegyezésével lesz legeltethető egy-egy terület – ismertette. A legeltetés  növénytermesztők és állattenyésztők között mindig konfliktusforrás, de jóakarattal, kölcsönös tisztelettel elkerülhetők az összetűzések – hangsúlyozta.
Nicolae Radocea helyettes prefektus a trágya téli kiszórásának tilalmáról szólt. Uniós előírás, hogy téli időszakban nem szórható ki a földekre az istállótrágya. A rendelkezést azért hozták – még Románia uniós csatlakozása előtt –, mert a régebbi tagországokban télen nem fagy meg a föld, így a trágyaszórásra használt járművek kárt tesznek a termőföldeken. Nálunk más a helyzet, a fagyott földeken, legelőkön télen is károkozás nélkül lehet járművekkel járni – körvonalazta a probléma fonákját. Javasolta, átiratban kérjék a mezőgazdasági minisztériumtól az előírás megváltoztatását. Ugyanígy kell kérni továbbá a környezetvédelmi minisztériumtól a medveprobléma rendezését. Nem megengedhetőek a vadak által okozott károk, amelyek egyik oka, hogy a megyében, az eltartó-képességével szemben, három-négyszeres a medvepopuláció. Javasolta, hogy a mezőgazdasági igazgatóság mindkét ügyben hozzon létre bizottságot, amely kidolgozza a lehetséges megoldásokat, és azokat továbbítja a bukaresti illetékesekhez. A civil szervezeteknek ugyancsak hallatniuk kell hangjukat, sok esetben a tömeges fellépésnek nagyobb súlya lehet, mint az intézmények szavának – buzdította össze­fogásra a gazdákat.
Marius Popica, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Kovászna megyei hivatalának vezetője a mezőgazdasági támogatások igénylésének folyamatáról szólt. Idén március elseje és május 15-e között fogadják a kérvényeket. Fontos, hogy pontos legyen a területek bejelölése, így későbbi bonyodalmak kerülhetők el – figyelmeztetett. Az állattenyésztő gazdáknak kötelező módon szabványos trágyatárolókkal kell rendelkezniük. Ha nem tesznek eleget a követelménynek, elveszíthetik a támogatást. A tároló készülhet betonból vagy lehet fóliás kivitelezésű. Ha engedéllyel akar trágyatárolót építeni valaki, akkor szembe kell néznie a szabállyal, amely szerint trágyatároló csak a településtől legkevesebb 500 méteres távolságra építhető – vetette fel.
A tavalyi kifizetéseket az ütemterv szerint ejtették meg a megyében, de a Kovászna–Zágon–Bodzaforduló körzetben elmaradások vannak, ezer kérvényező még nem kapta kézhez a támogatást – ez a tavalyi berepüléses (teledetekciós) ellenőrzés következménye. A katonaságra bízták a feladatot, de az eredmények felmérésével megbízott csapatból hatvan személy kérte kedvezményes nyugdíjaztatását, így nem lehetett időben elvégezni a munkát. Igyekeznek, így hamarosan mindenki megkapja a pénzét – ismertette Popica.
Anca Popa, a megyei fajtanemesítési hivatal vezetője a húsmarha-támogatással kapcsolatban elmondta: a gazdák nem kaphatnak szubvenciót azon keverékleszármazottak (pl. pirostarka-charolais, pirostarka-angus) után, amelyek anyja tejtermelési kontrollban volt. Ezért a borjak vásárlásakor ellenőrizni kell, hogy az anyatehén volt-e kontrollban – javasolta a jelenlévőknek.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos az állatmozgások pontos vezetésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A gazdaságban lévő minden állat meg kell hogy legyen jelölve, fülszámmal kell rendelkeznie. Ha csak egyetlen sertésnek nincs fülszáma, az állattenyésztési és földalapú támogatások 15 százalékát veszíti el a gazda – mutatott rá.
A gazdák a maguk részéről több problémát is ismertettek a hivatalosságokkal. Nem kérhető húsmarha-támogatás a pirostarka-kékbelga keverék fajtára – mondták. A kérdés nem ismeretlen, az történt, hogy a kékbelga húsmarhát valamilyen okból  kihagyták az elismert fajták listájáról. Próbálják elérni, hogy a hibát korrigálják – hangoztatták a hivatalosságok. Szó esett a gazdák adózásáról is, felmerült a kérdés, hogy a termelői könyvek, eladási füzetek alapján nem rónak-e ki újabb adót a gazdákra, ami a jelenlegi 205-ös nyomtatvány alapján kiszámított illeték megduplázását jelenthetné? – vetették fel. Ilyen kezdeményezés egyelőre nincs, ha lesz is változás a mezőgazdasági adókat illetően, az csak a rendszabály életbelépésétől emelkedik jogerőre, nem alkalmazható visszamenőleg – kapták a választ a gazdák.
A barátosi találkozó során Ötvös Mózes díjazta a legjobb eredményeket elérő orbaiszéki gazdákat, majd a jelenlévők a házigazdák jóvoltából közös ebéden vettek részt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 509
szavazógép
2018-03-06: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Ünnepváró Kökös

Mondhatnánk Kökös helyett, hogy Alvég másik kapuja, ugyanis háromszékiként Alvégnek nevezzük szülőföldünk déli peremét, amely Barcasággal, vagyis Szászfölddel közvetlen határos. Ezzel a névvel illetik az Aldobolytól délre eső Vámoshidat, de amióta ezt a történelmi lakótelepet a kiterjedt aldobolyi határrésszel együtt Brassó megyéhez csatolták (1968), Aldoboly az egyik alvégi kapu s a másik – vitán kívül – Kökös. Nevezhetnénk jogosan Viharkapunak is, hisz jórészt itt özönlött be az ellenség Székelyföldre, de az olyan régen volt, hogy már csak a dédapák szolgálhatnának élő emlékkel róla.
2018-03-06: Gazdakör - Incze Péter:

Év végéig az alap több mint felét szeretnék lehívni (Vidékfejlesztés )

Múlt szerdán Petre Daea mezőgazdasági miniszter sajtótájékoztatón ismertette a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség eddigi eredményeit. A 2014–2020-as vidékfejlesztési tervben összesen 9,472 milliárd euróra lehet pályázni, ebből 8,125 milliárd euró az unió vidékfejlesztési alapjától jön, az 1,347 milliárd eurót a román költségvetésből kell mellérendelni. A vidékfejlesztési terv köztudottan hét évre szól, a 2014 és 2020 közötti időszakra. A terv első évében nem voltak kiírások, az első pályázatok 2015 tavaszán jelentek meg. Eddig összesen közel harminc területen, ún. intézkedés keretében lehetett támogatást igényelni, ebben benne van az ügynökségre átruházott, de az uniós vidékfejlesztési alapból fizetendő hegyvidéki, a környezet- és klímaváltozást megelőző, valamint az ökogazdálkodási támogatás kifizetése is.