Első lépésként, július 15. és augusztus 3. között minden megyében megtartják a jelenlegi képviselőket beszámoltató gyűléseket, és ugyanott meghozzák az előválasztások lebonyolításához szükséges határozatokat. Ezt követően 24 órán belül meghirdetik a pályázatot, jelentkezni augusztus 14—22. között lehet majd a szenátori vagy képviselői helyekre. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a programot, és hogy a jelölt melyik körzetben szeretne indulni. Augusztus 23. és szeptember 8. között kell lebonyolítani a jelöltállító küldöttgyűlést, melyen rangsorolják a jelentkezőket. Háromszéken négy képviselőt és két szenátort választanak ki a küldöttek, neveiket továbbítják a SZÁT-hoz, amely majd figyelembe véve az egyéni opciókat, ismertséget, esélyeket, eldönti, hogy ki melyik körzetben indul. ,,Az RMDSZ-nek érdeke olyan jelölteket indítani, akik a legtöbb szavazatot vonzzák egy-egy körzetben, ezért van szükség arra, hogy a SZÁT döntsön az elosztásról" — érvelt Márton Árpád.

Egyelőre nem tudni azonban, melyik megyében hogyan körvonalazódnak az egyéni választási körzetek. A parlamenti szakbizottság a héten végig dolgozik, csak reménykedni lehet abban, hogy péntek délig kialakul a mindenki számára elfogadható megoldás — mondta Márton Árpád. Eddig három erdélyi megyében: Besztercén, Kolozson és Krassó-Szörényben véglegesítették a körzeteket, rendkívül vitatott azonban több, a magyarság szempontjából fontos megye: Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár és Arad. Kovászna és Hargita megyében sem született még megoldás, Háromszéken például az RMDSZ a minél kiegyensúlyozottabb elosztást támogatja, a román pártok pedig szeretnének legalább egy, aránylag biztos befutó körzetet a maguk számára.