Kövesi egy bukaresti konferencián elmondta, hogy az elmúlt öt évben 992 jogerős ítélet született olyan perekben, amelyeket a korrupcióellenes ügyészség indított, a bűncselekmények elkövetése nyomán keletkezett kár értéke meghaladja az egymilliárd eurót. Felidézte: ezelőtt két-három évvel az elkobzott javak értékének alig 10–11 százalékát sikerült behajtania az államnak. Kövesi szerint az illegálisan szerzett vagyon elkobzását szabályozó törvényes előírások jelenleg kiszámíthatóak és megfelelőek. A főügyész megállapította, hogy az utóbbi időben a vádlottak egyre gyakrabban nyitnak külföldön bankszámlát és menekítik külföldre vagyonukat ingatlanvásárlásokkal. Mint mondta, az ügyészség keretében létezik egy külön részleg, amely ezen ingatlanok és egyéb vagyontárgyak felkutatásával foglalkozik. Eddig két franciaországi telket, két spanyolországi ingatlant, illetve ciprusi, svájci és németországi számlákat zároltak.
Toni Avram, az adóhatóság végrehajtási részlegének igazgatóhelyettese ugyanezen a konferencián elmondta: az elrendelt vagyonelkobzás utáni tényleges behajtást lassítja, hogy az adóhatóságnak is vizsgálatokat kell végeznie az elítélt személyek pontos azonosításáért, emellett a bírósági perek elhúzódnak, ez idő alatt a vagyonzár alá helyezett ingatlanokat és egyéb javakat senki nem őrzi, cégek esetében például a csődvédelmi eljárások a perek ideje alatt is folytatódnak, így bizonyos vagyontárgyak időközben a hitelezők tulajdonába kerülnek.
Romániában 2012-ben fogadta el a parlament a kiterjesztett vagyonelkobzást, ami lehetővé teszi a bűncselekmények nyomán törvénytelenül szerzett javak elkobzását.