A mikóújfalusi ravatalozóház előtt tették közszemlére azt az 56 kilogramm súlyú, A hangolású és „szép szavú” lélekharangot, amelyet a múlt héten népes küldöttség hozott el Ballószögből Mikóújfaluba. A babérkoszorúval ékített ajándékot a hétvégén szentelték meg.
A Bács-Kiskun megyei Ballószög és Mikóújfalu testvéri kapcsolata 2010-ben született, ezt Mikóújfalu akkori polgármestere, Nyáguly Vilmos és a községi tanács emlékjelekkel, a megmaradás kopjafájával, Ballószög önállóvá válásának jubileumi emlékkövével és székely kapuval jelölte meg, a jelenlegi községvezetés és Demeter Ferenc jelenlegi községgazda pedig emlékkeresztet szándékszik állítani májusban Ballószögön. A baráti gesztust és Nyáguly Vilmos akkori óhaját szándékozott viszonozni a ballószögi önkormányzat a múlt héten elhozott lélekharanggal.
A testvértelepülés küldöttségét és az összegyűlteket Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere köszöntötte, az egész faluközösség nevében megköszönte a jelképes adományt, minden helybelinek az önzetlen segítséget. „Általában ide, a temetőbe szomorúan szoktunk jönni, búcsúzni, végtisztességet tenni. Mi, mikóújfalusiak ma mégis ünnepelni jöttünk: azt, hogy minden történelmi akadály ellenére is a magyar a magyarral testvér maradt, és szerte a Kárpát-medencében ennek a testvériségnek emléket is állít. Idén ünnepli Románia megalakulásának centenáriumát, azt az igazságtalan történelmi eseményt, amellyel minket, magyarokat elszakítottak testvéreinktől, anyaországunktól. Ez a harang emlékeztessen arra is: bár a román állam mindent megtett, hogy ez másképp legyen, de itt, Székelyföldön, itt, Mikóújfaluban a harangszóra az emberek mindig is magyarul imádkoztak, és magyarul fogunk imádkozni a jövőben is” – emelte ki.
Somogyi Lajos ballószögi polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta a testvéri kapcsolatok fontosságát, örömét fejezte ki, hogy adományukat, amely lélekharang lévén kissé jelképes is, éppen a székelység jeles ünnepének napján, a székely szabadság napján tudták átadni. „A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is, a tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében” – mondotta.
Az ünnepségen beszédet mondott Grüman Róbert alelnök Kovászna megye tanácsának képviseletében. Jelezte: a harangoknak jelképes fontosságuk volt népünk történetében, s azok nemzetiségre való tekintet nélkül végezték feladatukat a történelem folyamán. A harang az összetartozás jelképe.
A harangot felszentelte Simó Gábor helybeli római katolikus plébános, áldást mondott Bálint Csongor református lelkipásztor. Nyúl József Jenő ballószögi önkormányzati képviselő, a harangöntés kiemelt támogatója visszatekintett a testvértelepülési kapcsolat sokéves időszakára, a harangadomány szimbolikájára. Közösen húzta meg a harangot a két település polgármestere, majd a helybeli Nagykürt ’95 Fúvószenekar kíséretével elhangzott nemzeti imánk és a székely himnusz.
Végezetül pár szót arról, hogy mi is az a lélekharang. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a templom legkisebb harangja, amelyet egy lélek e világból való távozásának hírül adására használtak, hívta a híveket a haldokló mellé, hogy imáikkal kísérjék el élete legsúlyosabb perceiben. Megyénkben a laborfalvi unitárius templom harangtornyában maradt meg egy 1787-ben öntött lélekharang, amelyet az idősek szerint gyermekharangnak neveztek, mert kisgyerek elhalálozása alkalmával húzták meg.
