A terembe belépve nagyméretű dioráma fogadja a látogatót, a Schenk-féle játékfigurákkal benépesített terepasztal azonban nem egyetlen pillanatot örökít meg, hanem egy időszakot, kezdve attól, amikor Gábor Áron ebben a teremben kijelentette, hogy lészen ágyú, egészen a kökösi csatában bekövetkezett hősi haláláig. A Schenk-figurák kísértetiesen hasonlítanak a Playmobil játékaihoz, és nem véletlenül: az 1975-ben Nyugat-Németországban piacra dobott Playmobil sikerét látva, Schenk Károly Magyarországon már a következő évben elkezdte készíteni az azokról lemásolt, de „magyarosított” játékait. Huszárokat legfőként, korhű ruházatban, de más nemzetek katonáit is, és várakat és más épületeket, szóval mindent, ami egy jó játékhoz kell. Nagy sikerrel folyt a figurák gyártása, időközben a kínálat is egyre bővült – mígnem a Playmobil magyarországi forgalmazója felszólította Schenk Károlyt, hogy fejezze be a gyártást. Ezzel leáldozott a „húszforintos katonák” csillaga, de felértékelődött a gyűjtők szemében – mondta el a kiállítás tegnapi megnyitóján Papucs András, a diorámában szereplő tárgyak egy részének tulajdonosa. Az itt látható játékok egyébként még „szentgyörgyösítve” is vannak, hiszen a város két jellegzetes épülete – a könyvtár és a vártemplom – is látható köztük, és nem ok nélkül: két korábbi, más tematikájú magyarországi kiállításon szerepeltek már. Az idei kiállításra – mely a gyűjtő és a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodája szerencsés találkozásának köszönhetően jött létre – a téma adta magát, mondta még el Papucs András, hozzátéve, a diorámában nem a történelmi hűséget kell keresni (például az 1849. július 2-ai kökösi csatában a honvédek nem az osztrákok, hanem az oroszok támadását verték vissza, de a Schenk-figurák közt – érthető okokból – orosz egyenruhás katonák nem találhatóak), a játékból csak ezt lehetett kihozni.
A valódi történelemről a tegnapi megnyitón Demeter Lajos helytörténész tartott rövid előadást, néhány várostörténeti hibát is helyre téve. A könyvtár falán szereplő táblán például pontos dátum jelöli azt a napot, amikor Gábor Áron híres kijelentését tette, holott nem tudni pontosan, 1848 novemberében melyik napon zajlott az a bizonyos gyűlés, melyen végül – Gábor Áronnak köszönhetően – az önvédelmi harc felvállalásáról döntöttek. Vagy Kiss István és fia, János harangöntő műhelye nem az Olt utcában volt, hanem a Várgödrében, a mai Templom utcában, ezt például a dioráma helyesen ábrázolja.