„Sepsiszentgyörgy nélkül, mint fej nélkül, Háromszéknek el kell vesznie, ha Háromszék elvész: vége Székelyországnak, ha Székelyország elpusztul: oda Erdélyország, ha Erdély elesik: utána dűl Magyarország, Magyarország nélkül lőttek Ausztriának is, a Monarchia pusztulása pedig feldöntené az egész európai békét, tehát: Sepsiszentgyörgy fennállásán nyugszik az egész európai egyensúly.” Ezzel a Gödri Ferenc legendás városvezetőnktől 120 éve elhangzott szavakkal indította ünnepi beszédét tegnap Antal Árpád. Utalva a korábbi napok zászló-cirkuszára a megyeszékhely polgármestere kijelentette: erősek és összetartók akarunk maradni, hűségesek nemzetünkhöz és önmagunkhoz, soha nem veszítjük el a reményt, hogy álmaink és céljaink valóra válnak. „Legyen világos mindenki számára, hogy nem félünk a hatóságok fenyegetésétől” -- szögezte le. A forradalom dicsőséges pillanat a székelység számára, ebből merít erőt, ihletet a napi küzdelmekhez, mert a mi harcunk még nem ért véget, küzdenünk kell nyelvünkért, zászlónkért, őseink által felépített régiónkért, hogy azt ne szipolyozza ki az állam -- fogalmazott. Kifejtette azt is, Erdély és a Székelyföld száz éve lett Románia része, s az ország azóta „mostohaként bánik velünk és sokkal több problémát okozott nekünk, mint ahányat megoldott”. Ez idő alatt a román adminisztráció bebizonyította, nem képes vezetni Erdélyt, Székelyföld fejlődését pedig a mai napig bojkottálják. „Erdély ma Kelet Európa Svájca kellene legyen, de ehelyett a Balkán része lett”. Ötven évvel az autonómia elvesztése után továbbra is az a cél, hogy a magyart regionális hivatalos nyelvként fogadják el a román mellett, biztosítsák a pénzügyi autonómiát illetve azt, hogy a közösséget érintő minden kérdésben mi dönthessünk -- mondta. „Jogunk van ahhoz, hogy szabadon éljünk és a szabadon élés a székelyek számára a 21. században autonómiát jelent” -- nyomatékosított a városvezető. Utalva a közelgő magyarországi választásokra kijelentette: „Háromszéken teljes mértékben támogatjuk azt, hogy Magyarország jövőjéről a magyarok döntsenek”. Ünnepi beszédét zárva Sepsiszentgyörgy polgármesterre arra buzdított: bízzunk magunkban és ne féljünk, hiszen jövőt építeni csak igenekre, bizakodásra, bátorságra lehet.

Beszéde előtt hosszas tapssal köszöntötte az ünneplő közösség a magyar miniszterelnökséget vezető Lázár Jánost. A sepsiszentgyörgyi rendezvény díszmeghívottja kezdésként a német filozófus, Herder 19. század eleji jóslatát idézte fel: a magyarok a nyelvükkel együtt feloldódnak és eltűnnek majd az őket körülevő szláv, oláh és német tengerben. Azonban túl Habsburgokon, kommunista diktátorokon és békediktátumokon, túl külső és belső árulásokon, túl ötezer lejes prefektusi bírságokon, nemcsak magyarul álmodunk, de magyarul és szabadon beszélünk, magyarul éneklünk és imádkozunk – jelentette ki. Úgy vélte, magyarnak lenni nehéz, de kiváltságos hivatás, „mert aki magyarnak születik, az a lelkében sosem lesz szegény, hiszen Európa és a világ egyik legnagyobb kultúrájának az örököse. Aki a magyarságát mint egy hitet megvallja, ezen a földön sosem lehet idegen, mert ezer év kereszténysége, európaisága teremti meg itt a jussát a jelenlétre, a megmaradásra és a boldogulásra. Aki magyar, nem lehet egészen árva sem, mert az láthatatlan kötelékkel kapcsolódik minden valaha élt és ma élő minden honfitársához” – fogalmazott. Felelevenítve a 170 évvel ezelőtt kitört forradalom vívmányait, Lázár János úgy vélte, a nemzeti függetlenség megtartása, megerősítése ma éppen olyan fontos, mint 170 éve, „ettől olyan mai, ettől olyan nekünk szóló minden régi bölcsesség, amely arra int bennünket, hogy ne engedjünk a 48-ból. És ettől olyan hasonló a mostani április nyolcadika tétje, ahhoz a régi március idusához” -- jelentette ki. Úgy fogalmazott: a magyarországi liberálisok és balosok számára az erdélyi vagy kárpátaljai magyarok „zavaróan közel vannak”, egy-egy államhatárral odébb, az elmúlt években pedig a magyar útlevelük valamint a szavazati joguk még közelebb hozta őket. Ezzel ellentétben a Fidesz-kormány képviselői jobban vigyáznak testvéreikre, a magyar közösség tagjaira, számukra előbbre való a székelyföldi autonómia ügye, mint az idegen vallású és idegen szokású gazdasági bevándorlók anyagi támogatása, ami a baloldali és liberális ellenzéket foglalkoztatja – mutatott rá. Úgy vélte, a budapesti ellenzéki pártoknak, civil szervezeteknek sokkal inkább a kárpátaljai magyarok felrobbantott székháza miatt, illetve a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügye, a hatósági zaklatások, bírságok, házkutatások és nyelvtörvények miatt kellene aggódniuk. Elmondta azt is, a kormánypártok folytatni akarják a nyolc éve megkezdett nemzeterősítő politikájukat, amelynek nyomán egymillió új magyar állampolgárral lett erősebb a nemzet, és a 2009-ben juttatott 9 milliárd forintról csaknem 100 milliárdra nőtt a nemzetpolitikára fordított összeg. Kijelentette: amennyiben a választásokon a nemzeti függetlenség voksai kerülnek többségbe, „akkor Magyarország megmaradhat magyarnak, a Székelyföld megmaradhat székelynek, Európa megmaradhat európainak: ez a tét”. Zárásként az ünneplők figyelmét Kossuth Lajos intelmére hívta fel, aki szerint az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs föltámadás. "Ne legyünk öngyilkosok április 8-án, ezt üzeni nekünk 1848 márciusának idusa" – összegzett.

Szász Tímea Orsolya, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte szónokverseny győztese rövid felszólalásában emlékeztetett: a függetlenséget örökségül kaptuk, ez lesz a jövő hagyatéka, s a szabadsággal – melyért oly sokan életüket áldozták -- kötelességünk felelősséggel élni.

Adorjáni Dezső Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház püspöke a március 15-i ünnep tartalmát egyetlen bibliai mottóval foglalta össze, Pál apostol szavait idézve: „ahol az Úr lelke, ott a szabadság”, mondván: a hit és a szabadság szorosan összetartoznak. A közelgő magyarországi választások kapcsán emlékeztetett: ismét élhetünk majd a száz év után visszakapott szabadságjogunkkal Magyarország és a magyar nemzet jövőjét illetően. „Erről a jogról nem mi mondtunk le, erőszakkal elvették tőlünk” -- fogalmazott. Kijelentette, az államhatárok kusza változása ellenére a határon innen vagy túl élő magyarok máig ezer szállal kötődnek egymáshoz, összeköt a történelmünk, nyelvünk, szellemi örökségünk, értékeink és a közös jövő a keresése is – mutatott rá a püspök.

A főtéri megemlékezés Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperesének áldásával illetve a magyar és székely himnusz eléneklésével, békésen ért véget.