A nemzetközi pénzintézet szakemberei úgy látják: amennyiben Románia nem módosítja jelenlegi gazdasági politikáit, a gazdaság növekedése egyre törékenyebbé válik. Tavaly a román bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékkal nőtt, ez idén becslésük szerint 5 százalékra lassul, mivel az adócsökkentések gazdaságserkentő hatásai csökkennek, a közberuházások alacsony szinten vannak, és a szerkezeti reformok stagnálnak.

A Valutaalap azt javasolta Bukarestnek, hogy szigorítsa monetáris politikáját, és csökkentse az államháztartási hiányt a GDP 1,5 százalékára 2020-ig. Tavaly az állami deficit elérte a 2,88 százalékot, 2016-ban is csaknem 3 százalék volt. A nemzetközi szervezet azért sokallja ezt, mert – mint mondták – a deficit az államadósságot növeli, ami indokolatlan olyan időszakban, amikor a gazdaság jelentős mértékben nő. Azt is javasolták román tárgyalófeleiknek, hogy növeljék a közberuházások hatékonyságát bizonyos beruházások kiemelten fontossá minősítése révén, növeljék az európai uniós pénzek lehívási arányát főleg a nagyberuházásokra, illetve folytassanak fegyelmezettebb és kiszámíthatóbb adópolitikát

A román kormány idén 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, az Európai Bizottság a február elején közzétett téli gazdasági jelentésében 4,5 százalékos román GDP-bővülést valószínűsített.

Isărescu is bírál

Pénzügyi nevelés nélkül fennáll a kockázat, hogy „a hitelezés adományozássá válik” – jelentette ki tegnap Mugur Isărescu, aki szerint a pénzügyi, gazdasági és adóügyi nevelés nagyon elmaradott Romániában. A román jegybank elnöke egy pénzügyi rendezvény nyitókonferenciáján azt mondta: előfordulhat, hogy a hiteligénylők nem értik, miről van szó, és nem adják vissza a banktól kapott pénzt. „Veteránként el kell mondanom valamit: az 1991–1992–1993-as években, amikor el kellett fogadnunk a pénzügyi reform gyakorlatba ültetéséhez szükséges törvényeket, nem léptünk úgy a parlament elé, hogy ne lett volna hatástanulmány. Örökké azt kérdezték tőlünk: van hatástanulmány? Ma el kellene gondolkodnunk a hatástanulmány nélkül napvilágot látó törvények, jogszabályjavaslatok láttán” – jegyezte meg. Isărescu fontosnak tartja a pénzügyi ismeretek oktatását, szeretné „lefordítani” a gazdaságot úgy, hogy mindenki számára érthető legyen.

A pénzügyi nevelésnek a parlamenttől kellene indulnia – jelentette ki Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanazon a fórumon, megjegyezve egyúttal, hogy a közigazgatás „elöregedett”, nem biológiai értelemben, hanem a hozzáállása, a változás iránti hajlandóság, a változásokhoz való alkalmazkodási készség hiánya miatt.