Előzőleg a román elnöki hivatal közleményben cáfolta pénteken azokat a sajtóban keringő információkat, amelyek szerint a – Klaus Iohannis államfő által elnökölt – Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) határozatai alapján kötött az SRI titkos megállapodásokat különböző intézményekkel, köztük a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA).

Péntek este Tudorel Toader igazságügyi miniszter azt közölte: ha a kormányfő nem tenné meg vagy intézkedése csak a Román Hírszerző Szolgálatot érintené, akkor saját hatáskörben fogja felszólítani a legfőbb ügyészséget és a korrupcióellenes ügyészséget a titkosszolgálatokkal kötött megállapodások titkosításának feloldására.

A bejelentések hátterében a Bukarestben kormányzó szociálliberális koalíció azon meggyőződése áll, hogy a számos magas rangú politikust rács mögé juttató DNA-t valójában egy sötét háttérhatalom, az úgynevezett „párhuzamos állam” mozgatja, amely koholt vádak és hamisított bizonyítékok alapján a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végez.

A kormányoldal politikusai azt sugallják, hogy a SRI és DNA közötti titkos megállapodás nyilvánosságra hozatala fényt deríthet azokra az illegális összefonódásokra és visszaélésekre, amelyekkel – többnyire bűnvádi eljárás alá vont vagy már el is ítélt – politikusaik vádolják a „párhuzamos államot”.

A Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyész leváltását követelő kormányzati média hetek óta tartó kampányának most a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság volt tagja, a korrupciós ügyletekkel megvádolt és a letartóztatás elől Szerbiába menekült Sebastian Ghiță volt parlamenti képviselő adott újabb muníciót, aki a „párhuzamos állam” egykori bennfenteseként egy televíziós interjúban azt állította, hogy a SRI emberei belefolynak az igazságszolgáltatás munkájába és befolyásolják annak döntéseit.

A szociáldemokrata-liberális kormánykoalíció politikai ellenfele, a jobboldali Klaus Iohannis államfő szerint nem létezik semmilyen „párhuzamos állam”, mindössze néhány „bűnvádas alak” intéz kétségbeesett támadást a DNA ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a vádhatóságot és politikai felügyeletük alá vonják az igazságszolgáltatást a felelősségre vonás elkerülését remélve.

Claudiu Manda, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság elnöke tavaly októberben azt állította: a szolgálatnak 65 állami intézménnyel van együttműködési megállapodása és 52 intézménnyel adatvédelmi szerződése. A témáról háttéranyagot közlő Mediafax hírügynökség felidézte: a SRI-nek 2005-ben „adták parancsba”, hogy besegítsen a korrupt tisztségviselők leleplezésébe, amikor a Legfelsőbb Védelmi Tanács nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót. (MTI)