Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő nyerte meg a tegnapi orosz elnökválasztást a moszkvai Központi Választási Bizottság előzetes adatai szerint, megszerezve 4. elnöki mandátumát. A voksok 36,15 százalékának összesítése alapján Putyin 73,8, a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 14,3, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinivszkij 6,5, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,4 százalékot kapott. A többi négy jelölt 1 százalék alatt teljesített.
Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet igazgatója kijelentette, hogy „az Oroszország elleni új támadások” – köztük az úgynevezett Szkripal-ügy – növelték az orosz elnökválasztáson való a részvételi kedvet, „megerősítették az oroszok eltökéltségét, még azok is elmentek szavazni, akik eredetileg nem akartak, hogy megmutassák a Nyugatnak: fölösleges Oroszország megfélemlítésével próbálkozni”. (Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és lányát megmérgezték Angliában, London Moszkvát vádolta meg az incidenssel, amit az orosz vezetés visszautasított.)
Ella Pamfiova, a választási bizottság elnöke közölte, hogy a választási részvétel a moszkvai 18 órakor 60 százalékos volt. Az urnák az Oroszországi Föderáció központi régiójában két, Kalinyingrád megyében hárommal órával később zártak.
Hackertámadásokat hárítottak
A Központi Választási Bizottság közölte, hogy sem a választáson részt vevő elnökjelöltektől, sem az őket támogató pártoktól nem kapott komoly szabálysértésre vonatkozó panaszt. Az orosz belügyminisztérium szerint sem történtek olyan komoly incidensek, amelyek képesek lette volna befolyásolni a választások eredményét.
A Golosz civil szervezet ugyanakkor több száz szabálysértést regisztrált, és a közösségi médiában is jelentek meg csalást és megfélemlítést sejttető videók és bejegyzések. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman viszont az urnazárást követően közölte, hogy a Golosz egyetlen panasza sem bizonyult megalapozottnak. Putyin stábjához a nap folyamán 303 bejelentés érkezett, amelyek fele Jelena Smeljova, a testület társelnöke szerint megalapozott lehet.
Alekszandr Gorovoj, az orosz belügyminiszter első helyettese közölte, hogy hackertámadások érték az automatizált állami választási rendszert, de annak összeomlását sikerült megakadályozni. Nyikolaj Bulajev, a választási bizottság elnöke szerint az egész orosz választási rendszer zökkenőmentesen működik. A testület elnöke a nap folyamán korábban közölte, hogy vasárnapra virradóra 15 ország IP-címeiről célzott túlterheléses (DDoS) támadás érte a választási bizottság honlapját.
A választás napján élő adásban különbözött össze egy YouTube-csatornán a választásból kizárt ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij és Kszenyija Szobcsak. Utóbbi meghívta Navalnijt, hogy a választók érdekében csatakozzon a Dmitrij Gudkov volt parlamenti képviselővel együtt létrehozandó, „Putyin-ellenes” Változások Pártjába. Navalnij viszont a Kreml bábjának és a liberális jelölt paródiájának nevezte a elnökjelöltnőt.
Tüntettek Ukrajnában
Az ukrán hatóságok előzetes bejelentésükhöz híven csak diplomatákat engedtek be az ukrajnai orosz külképviseletekbe tegnap az orosz elnökválasztás ideje alatt. Petro Porosenko ukrán elnök sajtószolgálatán keresztül közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei nem ismerik el a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten megrendezett orosz választást. Részletekbe nem bocsátkozva annyit közölt, hogy ez elmúlt napokban intenzív párbeszédet folytatott a kérdésről, és efelől biztosították őt tárgyalópartnerei.
A nap folyamán az ukrán fővárosban több helyszínen is tüntettek – néhány tucatnyian – a Krímben megrendezett orosz elnökválasztás, valamint általában az Ukrajnával szembeni orosz agresszió ellen.
Drótkerítéssel zárták le a rendfenntartók mind az orosz nagykövetség, mind pedig az onnan néhány kilométerrel távolabb lévő konzulátusi épület környékét. A külképviseleteknél megerősített szolgálatot tartottak. Helyszíni jelentések szerint a drótkerítéseken belülre csak diplomata-útlevéllel rendelkezőket és nem orosz állampolgárságú újságírókat engedtek be.
A kerítéseken kívül közben ukrán nacionalista tüntetők tartottak demonstrációkat. Az UNIAN ukrán hírügynökség becslése szerint mintegy nyolcvanan voltak a nagykövetség, hatvanan pedig a konzulátus épülete előtt. Előbbi demonstrációra zömében a Szabadság párt, a Jobboldali Szektor és a Nemzeti Korpusz nevű szervezetek zászlóival vonultak ki a tüntetők, a konzulátusnál pedig az Ukrán Nacionalisták Szervezete és más nemzeti érzelmű civil szervezetek tüntettek. A konzulátust a demonstrálók megpróbálták tojásokkal megdobálni, de a kordon miatt olyan messze voltak, hogy helyette csak egy magánirodát találtak el. A központi Függetlenség terén, a Majdanon is volt egy kisebb tüntetés, amelyen a résztvevők egy Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló bábut elégettek. A nyugat-ukrajnai Lembergben is tartottak tüntetést ukrán nacionalisták. Komolyabb atrocitások nem történtek a megmozdulásokon. Szavazni is csak egy-két orosz állampolgár próbált a kijevi követségen sikertelenül, a rendfenntartók ugyanis már a kordonnál ellenőrizték az iratokat, és az orosz állampolgárokat elküldték.
Odesszában lezárták az orosz konzulátus utcáját, mert reggel egy névtelen betelefonáló robbanószerkezetről értesítette a hatóságokat. Az utcát bombaszakértők átvizsgálták, a riasztás hamisnak bizonyult. Ukrán sajtójelentések közben arról is beszámoltak, hogy a Krímben iskolás gyermekek szüleire a tanárok által, a vállalatok dolgozóira pedig az üzemek vezetőin keresztül gyakoroltak nyomást a választáson való részvételt erőltetve a helyi orosz közigazgatás tisztviselői.
