Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának, valamint az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke szerint a bírságsorozat ellenére igaznak bizonyult a mondás, hogy „nem tudnak annyi bírságot kiszabni, ahányan mi ünnepelünk”. Háromszéken az emberek a legszentebb nemzeti ünnepen ismét a szívükre hallgattak, ezt mutatja az is, hogy idén 90 településen mintegy 30 ezren vettek részt a különböző ünnepségeket, a legjelentősebb számban, mintegy 6–8000-en pont a Sebastian Cucu prefektus bírságsorozata által sújtott Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A pénzbüntetéseket illetően Tamás Sándor kifejtette: egy román mondás érvényes a történtekre, mely szerint (szabad fordításban) az otthoni számítás nem talál a vásárival (socoteala de acasă nu se potrivește cu cea din târg), hiszen míg mind Viorica Dăncilă miniszterelnök, mind Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és egyben a képviselőház elnöke a normalistást, az ország nemzetiségei közötti békés együttélést és kölcsönös tiszteletet támogató üzenetet küldött a magyar nemzeti ünnep alkalmával, a kormány helyi képviselői a napi gyakorlatban, amely közelebb áll az itt élőkhöz, egészen más hangnemet ütöttek és ütnek meg. Tamás Sándor egyúttal tisztázta: március 15-én nem az elhíresült zászlótörvény, hanem a 2001-ben elfogadott 1157-es számú kormányhatározat 23-ik cikkelyének első alpontja alapján használják a szimbólumokat. Az említett cikkely rendelkezik arról, hogy azon nemzeti kisebbségek, amelyek rendelkeznek országos szervezettel, eseményeiken használhatják saját jelképeiket is. Újságírói felvetésre Tamás Sándor rámutatott: figyelembe véve, hogy egy képzett, magas rangú hivatalnokról van szó, meggyőződésük, hogy a prefektus is tisztában van, hogy nincs jogalapja annak, amit tett, és tulajdonképpen egészen más célt szolgált a bírságolás, mint az indoklásban olvasható.

Sebastian Cucu prefektus meglátásában a megyében a március 15-ei ünnepségen kitűzött zászlók jelentik a legfontosabb problémát, erről árulkodik az is, hogy a négy kihágási jegyzőkönyv (amelyből kettő érkezett Sepsiszentgyörgyre) iktatószámai is egytől négyig terjednek, tehát idén ezek az első ilyen intézkedések az önkormányzatok ellen – vélekedett Antal Árpád. Tudomása szerint Románia alkotmánya, valamint a törvények értelmében a prefektus a kormány helyi megbízottja, ennek ellenére hatalmas törést lehetett észlelni aközött, amit Bukarest üzent, illetve amit a prefektus cselekedett. Az ellentmondásra magyarázatként részükről három forgatókönyvet azonosítottak. Az első szerint az üzenetek és a cselekedetek között nincs összhang, tudatos kettős beszédről van szó. Amennyiben ez így van, akkor ez egy országos szintű elfogadhatatlan probléma az SZDP és az RMDSZ között, amelyet rendezni kell a két alakulat vezetői szintjén. Egy másik eshetőség, hogy mind Dăncilă, mind Dragnea gondolatai őszinték, a prefektus viszont ezekkel nem ért egyet, és tetteivel szembemegy a kormánnyal, és saját pártjával. Ezt az alakulatnak, valamint a kabinetnek kell tisztáznia, és az egyetlen ésszerű döntés, hogy menesztik. A harmadik forgatókönyv, hogy a prefektus nem a kormány, hanem más intézmény utasításai szerint jár el, nem érdeklik azok, akik őt kinevezték, hanem más intézmények elvárásainak tesz eleget. Ebben az esetben is a kormánynak és az SZDP-nek meg kell tennie a megfelelő lépéseket, a labda az ő térfelükön pattog. Antal Árpád egyúttal a prefektus gesztusának egy azonnali eredményéről is beszámolt: többen megkeresték őt azzal az ötlettel, hogy gyűjtést szerveznek az esetleges bírság fedezésére, csak jövőre is „ennyire szép díszítést kapjon a város március 15-én”.

Ünnepek alkalmával ajándékot szokás adni, Kézdivásárhely megkapta, kettőt is, két különböző napon – értékelte Sebastian Cucu tettét Bokor Tibor, hozzátéve: esetében még cifrább volt az ügy, hiszen Antal Árpáddal ellentétben felszólítást sem kapott, sőt, amikor a bírság megérkezett, a város díszítését még be sem fejezték. A pénzbüntetések kiszabásának körülményei mindenképp felvetik a kérdést, kinek az érdekeit szolgálja a prefektus.