Az EBESZ-misszió szerint az elnökválasztás túlzottan ellenőrzött jogi és politikai környezetben zajlott, és azt a bírálatok rendszeres elnyomása kísérte. Link rámutatott, hogy az alapvető szabadságjogok – a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának – korlátozása egyúttal korlátozta a politikai együttműködés terét, és a konkurencia elégtelen szintjét eredményezte. A dokumentumban kifogásolták, hogy a jelöltek közül a hivatalban lévő elnöknek jutott a legtöbb televíziós műsoridő. Noha az államfő nem vett rész az elnökjelölti vitákban és a kampányolásban, a hivatalos tevékenységéről szóló terjedelmes jelentések „domináns jelenlétet” biztosítottak számára a médiában.

A jelentés szerzői megjegyezték, hogy Oroszországban továbbra is a televíziók, főleg az állami alapítású, tulajdonú és támogatottságú csatornák jelentik a politikai tájékozódás fő forrását. A korlátozó jogszabályok szerintük aláássák a média szabadságát, és öncenzúrát eredményeznek.

A megfigyelők több olyan, a szavazókra történő nyomásgyakorlást is magában foglaló intézkedést észleltek, amelyek célja a választási részvétel növelése volt. Ennek a választásnak a politikai környezetét a civil társadalomra való folytatódó nyomásgyakorlás, a média túlnyomó részében a kritikus tudósítások hiánya és a részvétel növelésére irányuló összehangolt erőfeszítések határozták meg – áll a dokumentumban.

Az EBESZ-koordinátor rámutatott, hogy a választási bizottság 17 aspiráns bejegyzését annak ellenére is elutasította, hogy a 2012-es választás óta csökkentették az elnökjelöltté minősítéshez szükséges támogató aláírások számát. Az elutasítottak közül hatan eredménytelenül fellebbeztek. Link szerint az ilyen korlátozások ellentétesek a nemzetközi normákkal, és korlátozzák a konkurenciát is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bejegyzett jelöltek is kijelentették: biztosak a hivatalban lévő jelölt győzelmében, mert a választáson nincs konkurencia.