Kétszázötven éve, 1768. március 21-én született Jean-Baptiste Joseph Fourier francia matematikus és fizikus, aki nemcsak a tudomány terén alkotott maradandót, hanem Å‘ volt az elsÅ‘, aki leÃrta az üvegházhatást.
A közép-franciaországi Auxerre-ben született egy szegény szabó tizenkét gyermeke közül kilencedikként. A nyolcévesen árvaságra jutott, tehetséges fiút a helyi püspök vette pártfogásába, az Å‘ támogatásával kezdhette meg tanulmányait. A nagy francia forradalom sodorta bele a politikába. A mérsékelt nézeteket valló Fourier-t a jakobinus terror idején letartóztatták, csak Robespierre bukása mentette meg a nyaktilótól. 1794-ben az akkor megnyÃló École normale supérieure (az egyik legrangosabb francia felsÅ‘oktatási intézmény) elsÅ‘ hallgatója volt, majd annak tanára lett. 1798-ban több tudóstársával Å‘ is elkÃsérte Napóleont egyiptomi hadjáratára, a Kairóban létesÃtett francia tudományos intézet titkáraként régészettel és matematikával foglalkozott. Napóleon Å‘t bÃzta meg az Egyiptomban gyűjtött hatalmas anyag publikálásával, a monumentális mű Fourier történeti bevezetÅ‘jével jelent meg. Napóleon ezt követÅ‘en Isere megye prefektusának nevezte ki, amit nem mert visszautasÃtani, s e tisztségében is helyt állt, nevéhez több mocsár lecsapolása és útépÃtés fűzÅ‘dik. A császárság bukása után végre teljesen a tudománynak szentelhette magát, a Szajna megyei Statisztikai Hivatal igazgatójává nevezték ki. 1817-ben a tudományos akadémia tagjának, 1822-ben titkárának választották meg, 1826-ban lett a Francia Akadémia tagja.
Legnagyobb eredményét a szilárd testek hÅ‘vezetése terén érte el. Az általa kidolgozott fogalmak közül nevét viseli: a Fourier-sor, a Fourier-analÃzis, a Fourier-együttható és a Fourier-transzformáció. Kevésbé ismert, de Fourier Ãrta le elÅ‘ször az üvegházhatást. A Föld hÅ‘mérsékletével foglalkozva arra a megállapÃtásra jutott, hogy a Naptól távol keringÅ‘, hűlÅ‘ test hÅ‘mérsékletének – amelyet csak a napsugarak melegÃtenek – jóval alacsonyabbnak kellene lennie. 1827-ben megjelent tanulmányában ennek okaként a szigetelÅ‘ hatású légkört jelölte meg, amely lassÃtja a hÅ‘ távozását a felszÃnrÅ‘l, s melegebben tartja a bolygót.
Fourier 1830. május 4-én egy lépcsÅ‘n lefelé tartva elesett, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két héttel késÅ‘bb, május 16-án meghalt. A párizsi Pére-Lachaise temetÅ‘ben nyugszik. Nevét belevésték az Eiffel-torony elsÅ‘ emeletének peremébe, ahol a legkiválóbb francia tudósok nevét örökÃtették meg.