Viorica Dăncilă kormányfő szerint „teljeséggel helytelen” az, hogy az Európai Bizottság (EB) az utóbbi hat évben több ízben konkrét romániai bűnvádi eljárások iránt érdeklődött, illetve ezek megoldását sürgette.Viorica Dăncilă kormányfő szerint „teljeséggel helytelen” az, hogy az Európai Bizottság (EB) az utóbbi hat évben több ízben konkrét romániai bűnvádi eljárások iránt érdeklődött, illetve ezek megoldását sürgette.
A miniszterelnök a tegnapi kormányülés első, nyilvános részén bejelentette: még aznap levelet küld Jean-Claude Junckernek, a bizottság elnökének, hogy információkat és részleteket kérjen erről a gyakorlatról, amely szerinte egyáltalán nem illeszthető az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM) keretei közé. Az EB a EEM-mel az ország 2007-es uniós csatlakozása óta nyomon követi az igazságszolgáltatás reformját, a jogállamiság megszilárdítását, az előrelépésekről és további teendőkről pedig rendszeresen országjelentéseket készít.
A román média a napokban egy 2012-ből származó dokumentumot mutatott be, amelyben a brüsszeli testület az EEM keretében megfogalmazott ajánlásai között kilenc akkor folyamatban lévő nagykorrupciós büntetőperben sürgetett előrelépést, név szerint említve azokat a közéleti szereplőket, akik ezen ügyekben vádlottként álltak a bíróság előtt. Dăncilă elmondta: kérésére az igazságügyi miniszter utánanézett, hogy 2012 óta előfordult-e még ilyesmi, és kiderült, hogy nem egy elszigetelt esetről volt szó.
A kormánypárti média értelmezésében Brüsszel beavatkozott a román igazságszolgáltatásba azzal, hogy jelezte: mely bűnvádi eljárásokban vár előrelépést. A kommentátorok szerint a nevek felsorolásával egyfajta „feketelistát” küldött Bukarestnek azokról a „nagyvadakról”, akiknek a „kilövését” szükségesnek tartja. A listán szereplő érintettek egyike, Adrian Năstase volt miniszterelnök szerint a dokumentum kézzel fogható bizonyítéka annak, miként működött a „politikai célokat követő igazságszolgáltatás” Romániában Traian Băsescu elnöksége idején.
A szociálliberális kormánykoalíció azt hangoztatja, hogy a számos magas rangú politikust rács mögé juttató korrupcióellenes ügyészséget egy sötét háttérhatalom, az úgynevezett „párhuzamos állam” mozgatja, a vádhatóság pedig – a titkosszolgálatok és Románia nyugati szövetségeseinek utasítására – koholt vádak és hamisított bizonyítékok alapján a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végez. A kormány a jogállamiság helyreállítására és az ártatlanság vélelmének érvényesítésére hivatkozva próbálja átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. Az ellenzék, az utcán tüntető civilek és az ország nyugati szövetségesei szerint a kormány valójában politikai pórázra próbálja kötni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó saját korrupt politikusainak felelősségre vonását.
