Zatykó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos visszajelzés, ha egy alkotó munkájáról szakmai grémium mond véleményt. A tizenharmadik alkalommal odaítélt díj Magyarország egyik legnagyobb pénzjutalommal járó, magánalapítású irodalmi elismerése, amelyet április 10-én adnak át a budapesti Katona József Színházban. Az elismeréssel az előző év kiemelkedő, kortárs szépirodalmi alkotását jutalmazzák.

Diószegi Endre, a zsűri tagja a grémium elé került művekről elmondta: közös bennük, hogy őszintén és nyíltan beszélnek a közelmúlt magyar világáról. Ez nagyon fontos a felnövekvő nemzedékek számára is, hogy később önmaguk igazságával is szembe tudjanak nézni.

Nádas Péter a rendezvényen hangsúlyozta: több mint 1200 oldalas könyvének alapja „egy pszichikai és valószínűleg fizikai törvényszerűség: az asszociációs sorok követése”. Az író, aki saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltról írta kétkötetes munkáját, arról is beszélt, hogy írás közben nemcsak családjának történetével és igazságaival kellett szembenéznie, de saját depressziójával és öngyilkos gondolataival is.

A szervezők sajtóközleménye kiemelte, hogy az idei díjra csaknem száz kötetet jelöltek a könyvkiadók. Négy verseskötet és hat regény került a szűkített listára, amelyről hét főből álló, szakmai zsűri döntött: Radnóti Sándor kritikus, művészetfilozófus, a zsűri elnöke, Angyalosi Gergely irodalomtörténész, Balajthy Ágnes irodalomtörténész, Diószegi Endre középiskolai tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának elnöke, Füle Ágnes kulturális szervező, blogger, Für Anikó színművész és Takács Ferenc irodalomtörténész. A döntős kötetek között volt – Nádas Péter műve mellett – Csabai László Szindbád, a forradalmár, Kántor Péter Valahol itt, Nádasdy Ádám Nyírj a hajamba, Parti Nagy Lajos Létbüfé, Rakovszky Zsuzsa Célia, Szécsi Noémi Egyformák vagytok, Tompa Andrea Omerta, Tóth Krisztina Ünnep és Vida Gábor Egy dadogás története című kötete is.

Nádas Péter 1942-ben született Budapesten. Munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1985-ben József Attila-, 1992-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 1998-ban az Emlékiratok könyve Franciaországban megkapta az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat, 2005-ben Pro Urbe Budapest, 2006-ban Márai Sándor- és Palládium-díjat kapott, és a Berlini Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, 2010-ben Budapest díszpolgára lett, és Szirénének című művéért neki ítélték Az évad legjobb magyar drámája díjat. 2014-ben az európai irodalom jeles alakjait kitüntető Würth-díjat, 2015-ben drámaírói életművéért Szép Ernő-díjat vehetett át a magyar dráma napján. Nevét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között említik.