Mózes László
Románia ma is szekusállam – rögzítette Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere, miután a kincses város táblabírósága tegnap első fokon két év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte befolyással való üzérkedés és pénzmosás miatt. A korrupcióellenes ügyészség 2016 októberében rendelt el nyomozást ellene, majd kiderült, Horváth Annát nemzetbiztonsági okokból (!) több hónapon át megfigyelték a hírszerzők, lehallgatva egy magyar üzletemberrel folytatott kávéházi beszélgetését is. Erre alapozták a vádat is, miszerint az alpolgármester hatvan fesztiválbérletet fogadott el a 2016. júniusi választási kampány önkéntesei számára az üzletembertől, ezért megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadását.
Hogy miért jelenthetett az azóta tisztségéből lemondott magyar alpolgármester nemzetbiztonsági kockázatot, talány, ám e kérdésre választ kell követelni. Hiszen veszélyesnek tartották – akárcsak egy fegyver- vagy kábítószer-kereskedőt, netán embercsempészt –, lehallgatták és egy rossz minőségű hangfelvétel alapján elítélték. Gyaníthatóan azért, mert az még mindig sokak számára elfogadhatatlan, hogy Erdély fővárosában – amelyet a kilencvenes években mételyezett magyarellenes légkör uralt – Horváth Anna legyen az alpolgármester. Funar dicstelen követői, a néhai Vatra Românească nacionalista szervezet alapítói ugyanis nem tűntek el nyomtalanul, sőt, nem tűrik, hogy bekebelezett városuk élén magyar politikus álljon. Támadást indítottak ellene, és a jogállam zászlaját lobogtatva eltávolították, s ha tehetnék, tömlöcbe is zárnák, hiszen a vad nacionalizmus csíráit nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. Másrészt ismert a szóban forgónál hangzatosabb, ám mégis jóval engedékenyebben, barátságosabban megoldott ügy, nem is kevés. Ilyen például Konstanca egykori polgármesterének esete: az exhibicionizmus bajnoka, Radu Mazăre volt szociáldemokrata városvezető 117 millió eurós kárt okozott, mégis csupán felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, s biztos, ami biztos, a kiszabott négy évet a napos Madagaszkáron tölti.
Ehhez képest szinte nevetséges vádak mellett, hatvan fesztiválbérlet okán két év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést szabni Horváth Annára – hát ez különös függetlenségét jelenti az igazságszolgáltatásnak. És nem csupán kettős mércéről, hanem jóval többről, célzottabb támadásról van szó: a volt kolozsvári alpolgármester ügye jól illeszkedik az erdélyi magyar önkormányzati vezetők ellen indított meghurcoltatások sorozatába. Az ötvenes évek koncepciós pereihez hasonló eljárások, a magyar polgármesterek félreállítási kísérlete elfogadhatatlan, felháborító és megalázó. Hiszen e gesztusok azt is üzenik e politikusokat megválasztó közösségnek, hogy csupán másodrendű polgárai, megtűrt adófizetői e szekusállamszerű országnak, akikre, ha hagyják, jogfosztások további sora vár.
