A Román Nemzeti Borvíztársaság (SNAM) megrendelésére környezetellenőrző méréseket végeznek a Borszék feletti Bélbortól a Brassó melletti Zajzonig terjedő ún. központi borvízrégióban. Kovászna — stratégiai fontosságához mérten — kiemelt helyet kapott ebben a kutatásban, melyet a fürdővárosban a petrozsényi egyetem szakemberei végeznek június-július folyamán.
A lakosság különösképpen érdeklődik a részletek iránt, ezért elmondjuk, hogy a kovásznai borvízkincs utánpótlási mechanizmusában kiemelkedő szerep jut a csapadéknak, az ebből táplálkozó patakoknak és a beszivárgásokból kialakuló talajvízrétegnek. A kutatók ezt, a csapadéktól a borvizekig terjedő útvonalat ellenőrzik. Az esővíz mennyiségi és minőségi elemzésével kezdik az adatgyűjtést a szívkórház meteorológiai platformján. Időszakosan mintát vesznek a Kovászna-patak vizéből a városközpontban (a Distrigaz székháza előtt), és ezzel párhuzamosan az Erzsébet utca három (patakhoz közel fekvő), kézzel ásott kútjából is, magánemberek udvarán. Három fontos mélyfúrás is szerepel a tanulmányban, köztük az, amelyből a Vitarom (Pepsi) az aranyérmes Roua vizet palackozza.
Nagy József, a SNAM vezérigazgatója elmondta, a borvíztársaság különösképpen szívén viseli Kovászna sorsát, mert a város alatt nemzeti kincs rejtőzik. Ennek megóvása azonban messze túlhaladja a helyi (városi, megyei) költségvetés lehetőségeit, ezért a SNAM a környezetvédelmi minisztérium segítségét kérte. Első lépésként 126 milliárd lejt sikerült megpályázniuk a város csatornahálózatának fejlesztésére. Ez csak azokra a helyekre lesz elegendő, ahol a szennyeződés veszélye a legnagyobbnak bizonyul.
