FRISSÍTÉS: Benkő Erika, az emberjogi bizottság tagja a tervezet mellett érvelve leszögezte: „A regionalizmus szociológiai, gazdasági és politikai valóság a 21. század Európájában, és ezzel előbb utóbb Romániának is szembesülnie kell. Még akkor is, ha Székelyföld autonómia-statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor érdemben kell foglalkozni a székelyek autonómiaigényével”. A sajtóirodája által kiküldött közlemény szerint kifejtette, a 21. században Székelyföld javasolt autonómiája három egyszerű és könnyen érthető dolgot jelent: valós decentralizációt, széleskörű pénzügyi autonómiát és a magyar nyelnek a román mellett hivatalos regionális nyelvként való elfogadását Székelyföldön. „A valós decentralizáció a döntéseket közel hozza a polgárokhoz. Számos olyan kérdés van, amelyekről helyi szinten kell dönteni a hatékonyság érdekében, és nem Bukarestben, szem előtt tartva a helyi érdekeket. Az autonómia ugyanakkor azt is jelenti, hogy a helyi adók túlnyomó része a régióban maradna, azokat pedig helyi projektek és befektetések megvalósítására fordíthatnák a hatóságok” – fogalmazott Benkő Erika, hozzátéve, mindez kívánatos az ország összes megyéje számára.

Kulcsár Terza József, Benkő Erika és Izsák Balázs is érvelhetett a bizottság előtt. Fotó: Benkő Erika sajtóirodája

A képviselő szerint egyetlen dolog, amiben Székelyföld különbözne a többi régiótól, az a magyar nyelvnek második hivatalos regionális nyelvként való bevezetése lenne a román nyelv mellett. Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv de facto a régió egyik nyelve, Benkő szerint semmi rendkívüli nincsen ebben a javaslatban, egy de facto helyzet de iure helyzetté változna. Benkő hangsúlyozta, tudatában vannak annak, hogy számos félelem él az autonómia kapcsán a román közösség tagjaiban, de meggyőződése szerint ezek az aggodalmak megalapozatlanok.„Székelyföld autonómiája csakis párbeszéd, társadalmi és politikai konszenzus útján jöhet létre, és létrejötte esetén nyilvánvalóan Románia szerves része marad, fel sem merül a szecesszió gondolata.”

A statútumot a parlament elé terjesztő Kulcsár Terza József a Háromszéknek elmondta: a vita során egyebek mellett azzal is érvelt, hogy a bukaresti parlamentben egyesek határmódosításról beszélnek – a Moldova Köztársasággal való egyesülést szorgalmazva –, ezzel szemben az autonómia nem jár ilyesmivel, az ország határain belüli önrendelkezést jelent. Egyébként pozitívumként értékelte a vitát: mindhárman – Benkő Erika, ő maga és a meghívottként jelen levő Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is – kifejthették véleményüket, szabadon érvelhettek, a felmerülő kérdésekre is válaszolhattak (például a regionális hivatalos nyelv státusza kapcsán), még a szavazás eredménye is kellemes meglepetés volt számára.

Mindez azt igazolja, jó döntés volt benyújtani a tervezetet, hiszen egy parlamenti demokráciában az a normális, ha egy tervezetről vita folyik a törvényhozó testületben.

Számára a bizottsági események után az derült ki: a román törvényhozók nem is igazán étik, miről szól az autonómia, tartanak, félnek tőle, a vita azonban segíthet eloszlatni a kételyeket. Pozitívum az is, hogy magyar összefogás alakult ki az ügyben, hiszen az RMDSZ, az MPP és a Székely Nemzeti Tanács képviselői egyként álltak a tervezet mellé, példát mutattak, ezt várja a plénumban szerdán esedékes végszavazáson is.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek nyilatkozott a vitáról, mint mondta, cáfolta azt a vádat, mely szerint a törvénytervezet etnikai alapú autonómiára vonatkozna. „Ez nem igaz, Európában, ahol területi autonómiák működnek, nem használják ezt a kifejezést. A területi autonómiának egyformán haszonélvezője annak a régiónak minden lakója”. Az SZNT elnöke továbbá megismételte korábbi álláspontját, mely szerint nincsenek illúziói a tervezet sorsát illetően, de előrelépésnek tartja, hogy a vita során egyfajta írásos párbeszéd kezdődött a Székelyföld autonómiájáról.