A hírek szerint a pénzügyminisztériumban kitört a pánik, amikor azzal szembesültek, hogy februárban (ekkor éreztette először hatását az adótörvénykönyv módosítása) jóval nagyobb volt az állam kiadása, mint bevétele. A hiány 5,8 milliárd lej (a GDP 0,9 százaléka) és a nagy pénzügyi hókuszpókusznak köszönhetően az egy évvel korábbihoz képest nőtt ugyan az államkasszába áramló összeg 7,5 milliárd lejjel, de több mint 13 milliárddal emelkedtek a kiadások is. Elsősorban az elmúlt év fizetésemelései okán.

Az első mérleg azt is megmutatja: az állam valóban többletbevételhez jutott a társadalombiztosításból, ám az elkönyvelt 28 százalékos növekedés nagyobb részét a közalkalmazottak béremelése adja, ami nem egyéb, mint egyik (jelképes büdzsé) zsebből a másikba rakott pénz. A másik jelentős növekedési tételt az EU-s pályázatokból befolyt 3,1 milliárd lej, két éves késéssel végre el kezdtek csordogálni az uniós pénzek, és úgy tűnik, ez menti meg most a pénzügyminisztériumot a még nagyobb csődtől. Valamelyes nőtt a helyi adókból, illetékekből befolyt összeg – erre a pénzek megvonásával kényszerítették rá a polgármesteri hivatalokat –, és nagyobb az áfabevétel is 7,8 százalékkal, ami nem csoda, sokak zsebébe került jelentősen több pénz.

A kiadási oldalt nemcsak a fizetések, segélyek növekedése terheli, de jelentősen megnőtt a beruházások tétele is. Ennek akár örülhetnénk is, csakhogy nagy része nem autópályák építésére, vagy más fejlesztésekre ment, hanem hadügyi kiadásokra: a Patriot rakéták beszerzésére és tankok gyártására.

Az előrejelzések szerint a márciusi mérleg sem lesz biztatóbb – ekkorra már megterheli a kiadási oldalt az orvosok és tanárok bérének újabb nagyvonalú emelése is.

Eugen Teodorovici tárcavezető annyira megrémült a hétfőn nyilvánosságra hozott számok láttán, hogy elrendelte, az adóhatóság vezető tisztviselői maradjanak benn délután is munkahelyükön, s ellenőrizzék a hasonlóan hatalmas költségvetési lyukkal fenyegető márciusi adatokat. Nem csoda, hisz január végi beiktatásakor legfontosabb célként határozta meg az éves deficit 3 százalék alatt tartását, és ilyen indítással ez nagyon nehéz lesz. S ha már a kiadásokat nem lehet csökkenteni – Dragnea nagyvonalú választási ígéretei szentek és sérthetetlenek –, a bevételeket kell növelni. Várható hát, hogy a pénzügyminisztérium és az adóhivatal szakemberei újabb adóemelésekkel, a vállalkozókra kivetett sarcokkal próbálják majd kiegyensúlyozni a hiányt, s miközben egyre kövérebbre hizlalják a közszférát, mind jobban megnyomorítják a magánszektort. Egyre valószerűbbnek tűnik ismét Traian Băsescu hajdani víziója a kövér embert hátán cipelő soványról, s félő, a szociáldemokraták gazdaságpolitikája ez utóbbi végelgyengüléséhez vezethet.