Besszarábia és a „Román Anyaország” egyesülésének századik évfordulója alkalmából fogadott el tegnapi díszülésén ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti parlament, amelyben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját, és leszögezik: a román–moldovai újraegyesítés a moldovai állampolgárokon múlik. A díszülésen egyébként az RMDSZ honatyáit lehurrogták, mivel tartózkodtak a nyilatkozat elfogadásától.
Az RMDSZ tartózkodása közepette csaknem egyhangúlag elfogadott dokumentum szerint Románia nyitottan fogad minden olyan, az újraegyesülést célzó óhajt, amelyet a Besszarábiával nagyjából megegyező területű Moldovai Köztársaság állampolgárai szuverén akaratként kinyilvánítanak.
Korodi Attila az RMDSZ képviselője a díszülést követően Facebook-oldalán közölte, hozzáállásuk miatt kihurrogták őket a plénumban.
Az ünnepi ülésen Liviu Dragnea, a bukaresti képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke fogalmazott a legélesebben: „én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával, egyetlen nemzetként legyünk Európa része”. Dragnea az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya nyolcadik, a népek egyenjogúságáról és önrendelkezéséről szóló fejezetére hivatkozott, rámutatva, hogy Németország újraegyesítése is ennek alapján valósult meg. Megjegyezte: ezt a hivatkozást végül is „nem foglalták bele” a tegnap elfogadott nyilatkozat tervezetébe.
Klaus Iohannis államfő az évfordulót levélben üdvözölte, amelyben rámutatott: száz éve a besszarábiaiak az ország demokratizálásának lehetőségét látták a Romániával való egyesülésben a bolsevizálás sötét alternatívájával szemben. Úgy vélekedett: az évforduló nemcsak az elődök előtti tisztelgésre ad alkalmat, hanem ihletforrás a Románia és Moldova közti stratégiai partnerség elmélyítésére is, Moldova európai integrációja támogatásának pedig Románia konvergenciaprogramjává kell válnia.
Az RMDSZ részéről felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, amely szerint Romániában természetesnek és legitimnek tartják a besszarábiai románság önrendelkezési jogát, miközben a magyarság – helyi, kulturális vagy területi – autonómiára vonatkozó igényét következetesen elutasítják. Novák szerint a besszarábiai példa arra a reményre jogosítja fel a romániai magyarokat, hogy óhajaik meghallgatásra találnak majd, a centenáriumi év pedig alkalmat teremt arra, hogy a románok és magyarok között nyílt párbeszéd kezdődjék ezekről.
A román nép és nyelv egységét hangoztató díszülésen a chişinăui parlament és kormány képviselői is részt vettek. Adrian Candu, a chişinăui parlament elnöke arról beszélt: Moldovának szüksége van Románia támogatására az európai uniós integrációban, a két ország közösen építhet utakat, hidakat és vállalkozásokat, a közös nyelvvel pedig lerombolhatja a „szellemi határokat”.
