,,Mielőtt bármilyen döntést hozunk arról, hogyan tovább, nagyon részletesen elemezni kell a helyzetet, megfontolt döntést kell hozni; és ez a döntés Írországban fog megszületni" — fűzte hozzá. Nicolas Sarkozy, a soros EU-elnök, Franciaország államfője kedden pártja, a konzervatív Népi Mozgalom Uniója képviselőit fogadva kijelentette: ismét népszavazásra kellene bocsátani Írországban az ott a múlt hónapban referendumon elvetett lisszaboni szerződést. Hozzáfűzte, Párizs meg fogja vétózni az EU további bővítését, amíg nem fogadják el az integrációs szervezet működését áramvonalasító dokumentumot.

Magyar elnöke van a vajdasági törvényhozásnak

Egeresi Sándor személyében magyar elnököt választott tegnap a vajdasági parlament. A döntés az egyetlen szerb autonóm tartományban abszolút törvényhozási többséggel rendelkező demokrata tábor és a Vajdasági Magyar Szövetség közötti egyezség eredménye.

A valutaalap elismerte Koszovó függetlenségét

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyakorlatilag elismerte a tagsági kérelmet benyújtó Koszovó függetlenségét, megállapítva, hogy Koszovó elszakadt és függetlenné vált Szerbiától. Az IMF-hez július 10-én érkezett meg Koszovó tagfelvételi kérelme. A 185 országot tömörítő nemzetközi pénzügyi szervezet kedden kiadott közleményében jelezte, hogy az igazgatótanács megvizsgálja a kérelmet, majd megteszi ajánlását a döntéshozó kormányzótanácsnak. Koszovó függetlenségét eddig 42 ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió húsz tagországa ismerte el.

Éles vita a szerb parlamentben

Éles vita kezdődött tegnap a belgrádi parlamentben Koszovóról, amely egyik kiváltó oka volt a tavaszi kormányválságnak is. Mivel Szerbiában már jó ideje központi kérdés a függetlenné vált egykori tartományhoz fűződő viszony, a nemrég megalakult kormány olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely leszögezi, hogy változatlan a Koszovóval kapcsolatos szerb állami politika. Az indítványt a nacionalistának és radikálisnak nevezett tábor azonnal megtámadta.

Amerikai a tárgyalócsoportban

A Bush-kormányzat eddigi politikájával szakítva egy magas rangú amerikai diplomata csatlakozik nyugati kollégáihoz, és a hét végén részt vesz az iráni nukleáris főtárgyalóval folytatandó tárgyaláson. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő kedden közölte, hogy William Burns, az amerikai diplomácia harmadik számú vezetője is csatlakozik a Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője által vezetett nyugati delegációhoz, amely szombaton Genfben találkozik Szájed Dzsalilival. Hivatalosan szerdán jelentik be, hogy Burns is tagja lesz a delegációnak. A Biztonsági Tanács öt állandó tagjából és Németországból álló csoport tagjaként Washington is részese az iráni urándúsítás felfüggesztését célzó diplomáciai erőfeszítéseknek, de külön nem tárgyal Iránnal erről a kérdésről.

Elmaradt az éles rakétakísérlet

Műszaki gond miatt decemberre halasztották az amerikai rakétapajzs péntekre tervezett éles kísérletét — közölte Henry Obering tábornok, a Rakétavédelmi Ügynökség vezetője kedden. Az elfogó rakéták repülési adatait rögzítő telemetrikus kártyákkal adódott probléma, s a kudarc esélye legalább húsz százalék. Az amerikai átfogó rakétaelhárító rendszer részeként eddig huszonegy elfogó rakétát telepítettek az alaszkai Greely támaszpontra, hármat pedig a kaliforniai Vandenberg légi támaszpontra. A mostani kísérletek során olyan bonyolultabb rakéták elhárítását próbálják ki, amelyekről repülés közben robbanófejek válnak le. A tábornok közölte, hogy a tervek szerint ez év végéig harmincra növelik a rakétapajzs részeként rendszerbe állított elfogó rakéták számát.