A Hagymáskő úgy emelkedik ki környezetéből, mintha vulkáni kúp lenne, pedig egy hatalmas mészkőgúla, amit nem is titkol, mert hatalmas seb tátong északi oldalán, és belsőségeit megmutatja a mészkőbánya. Visszakerült a vargyasi közbirtokosság tulajdonába, amely öles bádogtáblán adja hírül román és magyar nyelven is, hogy tilos a bányászat.
Vargyas felső fertályában távolról is látni a mészégető kemencéket, de amint a hely ismerői elmondták, nem innen származik a mészkő, a mészégetők más helyekről gyűjtögetik az alapanyagot. És azt is mondják, hogy a Hagymáskő bányájából származó kőből kiváló minőségű meszet lehet égetni, amit hinni kell, mert — visszaemlékszem, a 70-es évek elején, még Király Károly elsőtitkársága idején — létezett egy olyan terv, hogy a Baróti-medencébe mészkőre alapozott cementgyárat kell létesíteni. Érdekes, hogy az akkori önkéntes környezetvédőkkel s Király Károly közreműködésével e tervet meg lehetett ,,fúrni", pedig azokban a vívmányos időkben, a szocialista iparosítás lázában ezt nehéz volt megakadályozni. Ez a gyár ma a Bogáti erdőn túl pusztítja a környezetet. El lehet képzelni, hogy a sajátosan zárt mikroklímával rendelkező Baróti-medence hogy nézne ma ki, ha a finom por az ottani növényzetre, az építmények falára és az élőlények légzőszerveiben rakódik le.
Nagyobb érdem valamit nem meg tenni, mint valami rosszat cselekedni.
