A kedden éjfélkor zárult aláírásgyűjtés adatait Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) erdélyi elnöke a flensburgi FUEN-irodából közölte, beszámolóját az RMDSZ kolozsvári irodájában élő közvetítésben lehetett követni. Vincze Loránt kijelentette: a Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a kisebbségi jogokért. Szerinte a kezdeményezés azt mutatja, hogy az EU hivatalos szerveinek nemcsak a többségekkel, hanem a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei.
Vincze Loránt elmondta: az aláírásgyűjtés befejeződött, de a papíralapon gyűjtött aláírások összesítése még folyamatban van, így nem lehet még tudni az összegyűjtött aláírások pontos számát. Az elnök köszönetet mondott a kisebbségi és a többségi aláíróknak egyaránt. Megjegyezte: az összegyűjtött aláírásokat az elkövetkező napokban adják le minden ország illetékes hatóságainál, nekik három hónapjuk van ezek ellenőrzésére. Ezt követően egy újabb három hónapos időszak következik, amelyben különböző európai fórumokon meg kell vitatni a kezdeményezést.
A FUEN elnöke szerint Európa fővárosainak is tekintettel kell lenniük a kezdeményezésre, és az egyes országokban alkalmazott jó gyakorlatot a többi országnak is át kell venniük, mert a jogokat egyenlően kell biztosítani a kisebbségeknek.
Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke felidézte az aláírásgyűjtésig elvezető nyolcéves időszak lépéseit. Úgy vélte: ez folyamat a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet. Reményét fejezte ki, hogy múlté lesznek az olyan konfliktusok, mint amilyen a spanyol-katalán is. Hozzátette: ezek párbeszéddel oldhatók meg, nem börtönbüntetéssel.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a kezdeményező bizottság tagja elmondta: a Romániában 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalták, amit túl is teljesítettek, hisz az összegyűjtött aláírások száma meghaladja a 303 ezret. Hozzátette: az RMDSZ aktivistái 13 országban segítettek a kampány szervezésében, helyenként koordinálták is, és ez kiváló alkalom volt az európai tapasztalatszerzésre.
Az RMDSZ elnöke valószínűsítette, hogy a polgári kezdeményezés ügyével érdemben már csak a 2019-es európai parlamenti választások után felálló Európai Bizottság fog foglalkozni. Az ezt megelőző időszakra azt tartotta feladatnak, hogy minél több európai döntéselőkészítőt és döntéshozót meggyőzzenek arról, hogy a kért szabályozások nem irányulnak senki ellen. „Senkitől nem kívánunk elvenni semmit, hanem a mi értékeinket szeretnénk hozzátenni Európa jövőjéhez” – fogalmazott.
A politikus felidézte, hogy Románia több rendben is akadályozni próbálta a kezdeményezés sikerét. Megemlítette: 2014-ben az RMDSZ azért lépett ki a Victor Ponta által vezetett kormányból, mert Románia megkérdezésük nélkül lépett be a polgári kezdeményezés elleni perbe. Hozzátette: Románia minden bizonnyal az Európai Tanácsban is kifogásokat fog emelni a kisebbségi jogok EU-s kodifikálása ellen, de úgy vélte: a kezdeményezők érvei erősebbek.
Arra az újságírói kérdésre, hogy nem fogja-e az Európai Bizottság magyar ügynek tekinteni a kezdeményezést abból fakadóan, hogy az aláírások háromnegyede magyaroktól származik, Kelemen Hunor kijelentette: soha nem tagadták, hogy a kezdeményezés sikeréhez erős Kárpát-medencei érdek fűződik, de hozzátette: a stabilitás és a népek békés együttélése európai érdek is egyben.