A rendszerváltozás után nyolcadik alkalommal ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a magyar állampolgárokat, és immár másodszor szavazhatnak – levélben – a külhoni magyar állampolgárok is.
Az országgyűlési választásra országos listát az a párt állíthatott, amely – legalább 9 megyében és a fővárosban – legkevesebb 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Az országos listán a 199 tagú Országgyűlés 93 képviselői helyéről döntenek. A Nemzeti Választási Bizottság 23 listát vett nyilvántartásba. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott valamennyi érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely nem érte el a tíz, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint vasárnap 8 255 550 szavazásra jogosult magyar állampolgár dönt Magyarország eljövendő kormányáról és az Országgyűlés összetételéről. A külhoni magyar állampolgárok közül 378 449-en regisztráltak, ők csak a pártlistákra adhatják le voksukat, egyéni jelöltekre nem szavazhatnak, a becslések szerint 2–3 mandátum sorsáról dönthetnek.
A választás tétje, hogy tovább kormányozhat-e a Fidesz–KDNP, és ha igen, milyen arányban – újabb kétharmaddal vagy csak egyszerű többséggel, esetleg koalíciós kényszer áll elő –, vagy az ellenzéknek sikerül legyőznie a nyolc éve hatalmon levő kormányt. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP, amely 43–45 százalék körüli eredményre számíthat. A második legnépszerűbb Jobbik támogatottsága 19, az MSZP–Párbeszéd 14, az LMP 7, a DK 6 százalék körüli eredményre számíthat. A többi párt – a Momentum, az Együtt, illetve a Kétfarkú Kutya Párt nevű viccpárt – valószínűleg nem jut be a parlamentbe, amennyiben a felmérések helyesek.
