Rendezvényünket halála 176. évfordulója napján kezdjük, az ama fáklyákat nem csak képletesen  felgyújtó ünnepélyes megnyitó ápr. 12-én, csütörtökön este 8 órakor lesz Kovászna szívében, szobra lábánál, ahol elsőnek a város polgármestere, Gyerő József köszönti a távolról és közelből jött emlékezőket. A Csoma szellemiségét idéző tudományos konferenciára (Kőrösi Csoma Sándor – Tegnapi és mai magyarság) több mint 30 tudós résztvevőt várunk. Csoma tárlatunkra 44 művész munkáját válogatta be az annak a rendezését átvállaló Megyei Kulturális Intézet által kinevezett zsűri. Párhuzamosan 2 másik képzőművészeti s egy fotóművészeti (az utóbbi Csoma himalájai világát is idéző) kiállítást is nyitunk. Gazdag rendezvénysorozattal ünnepel a nagy szülöttünk nevét viselő Líceum is. Jönnek a testvérvárosok – Nagykanizsa, Pápa és Gyula – képviselői és kultúrcsoportjai, a debreceni Adyák színpad, s jön a Háromszék Népi Táncegyüttes, előadásával rangosítani a rendezvényt.

A négy meglehetősen sűrű és forró nap lelki fénypontja lesz a csomakőrösi  emlékünnepély (14-én, szombaton 12 órától), melyen az igét római katolikus egyházfő, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád egyházmegye püspöke fogja hirdetni. Ez a tény azt is szimbolizálja, hogy az alapképzettsége szerint református lelkész Csoma egyházak fölötti, az egész nemzeté.

Ott lesz Magyarország bukaresti nagykövete, Zákonyi Botond, Tamás Sándor, megyei-tanács elnöke, és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet vezetője – a rendezvényünk védnökei, s szervezőtársként mellettünk áll a magyar kultúrát a határokon túl népszerűsítő Balassi Intézet mint szervező-társ, az ő részvételükkel válik az ünnepség a helységen messze túlsugárzóvá, az egész magyarságévá.

Az idén emlékérmünk 17. és 18. kitüntetettjei – Kubinyi Anna textilművész, aki nemcsak műveivel, Indiában is éltette, ébresztette, ápolta Csoma emlékét, s Gazdáné Olosz Ella, az egyesület alapítótagja, ugyancsak Csoma emlékének megörökítője – poszthumusz kapják meg azt. Rájuk is gondolunk, emlékezünk.

Ezek a Napok – melyek bevonják a tudományt, az előadó- és képzőművészetet is – akkor válnak igazi ünneppé, ha bekapcsolódik a szülőfalu-, Kovászna és a környék népe is, s részvételével nem csak sokasítja, meg is tiszteli nagy személyiségünket, s az előtte „főhajtókat”, a helyi vagy távolból érkezett előadócsoportokat, s a magyar múlt kérdéseit-értékeit kutató előadó tudósokat is, s együtt tisztelgünk a legnagyobb székely emléke előtt.

Gazda József, a Csoma-napok főszervezője