A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) által állami intézményekkel megkötött megállapodások a politikai rendőrségi rendszer írásos alapjait jelentik; hasonló módszert használtak 1989 előtt is – jelentette ki kedden Liviu Dragnea, aki szerint „ilyenek nem léteznek (a NATO-ban, az EU-ban – szerk. megj.)."
„Éltem az 1989 előtti időszakban, akkoriban létezett a Securitate, amely bűnügyi nyomozásokat is folytatott. Azok a megállapodások alapot teremtettek az RHSZ számára ahhoz, hogy közeledjen a bűnvádi nyomozás gondolatához.” Dragnea visszautasította a hírszerzés volt első igazgatóhelyettesének kijelentését, miszerint az RHSZ és más állami intézmények közötti megállapodások hiánya rést üt a nemzetbiztonságon, mert „senki sem határozta meg, mit jelent a nemzetbiztonsági rés”. Az SZDP és a képviselőház elnöke azt állítja: nem tud arról, hogy létezne a parlament két kamarájával aláírt megállapodás.
Az RHSZ március 30-án tette közzé honlapján a közte és a legfőbb ügyészség között 2009-ben megkötött 18 oldalas megállapodást, amelynek alapján a titkosszolgálat hét éven keresztül működött együtt az ügyészekkel.
A megállapodást 2009. február 4-án írta alá Laura Codruţa Kövesi akkori legfőbb ügyész, helyettese, Tiberiu Niţu, illetve az RHSZ igazgatója, George Maior és első helyettese, Florian Coldea. Az együttműködés céljai között egyebek mellett „közös operatív csoportok létrehozása” is szerepelt, amelyek „a felek sajátos hatásköreinek gyakorlására vonatkozó akciótervek alapján tevékenykednek” bizonyos cselekmények dokumentálása érdekében.