Izsák Balázs szerint várható volt, hogy a képviselőház elutasítja Székelyföld autonómiastatútumát, de a parlamenti vita egyik fontos hozadéka az volt, hogy a magyar képviselők meg tudták értetni a román politikai elittel és a román közvéleménnyel, hogy Székelyföld autonómiájának igénylésében a magyarság egységes. Egyértelművé vált az is, hogy a parlamenti szakbizottságok elutasító véleményei a Törvényhozási Tanács ellenérveire épülnek, ezért az SZNT a testület következő üléséig ki fogja dolgozni, és határozatával meg fogja erősíteni a székely közösség viszontválaszát – írja. Az elutasítás irracionális érveket hoz fel, a románok nem értették meg a törvénytervezet lényegét – véli az SZNT elnöke, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy az autonómiastatútumon nem kell változtatni.

A békés együttélés megteremtésének, nemzeti identitásunk és kultúránk megtartásának egyetlen törvényi záloga továbbra is a belső önrendelkezés elvén alapuló autonómia – szögezi le az EMNP közleménye, amely elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti döntéshozók a valós társadalmi és gazdasági problémákra tényleges megoldásokat kínáló autonómiatervezetnek még az érdemi vitájától is elzárkóznak. A román centenárium évében ez különösen aggasztó, hiszen most lenne ideje a román–magyar párbeszédnek. A néppárt elnöksége szerint Románia vezetői még nem értik, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigénye „a lehető legerősebb lojalitási nyilatkozat”, és hogy az önrendelkezés hozzájárulhat az ország stabilitásához és gazdasági fellendüléséhez is. Az EMNP vezetőségének meggyőződése, hogy a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása nemcsak a székelyek, hanem Románia teljes népességének közös érdeke.