Bérek, infláció, ígéretek

2018. április 13., péntek, Belföld

2018 februárjában 11,2 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér a tavaly februárhoz mérten, és elérte a 2487 lejt – közölte az országos statisztikai intézet. A bruttó átlagbér 4128 lej volt. Az infláció figyelembevételével a reálbér értéke 6,2 százalékkal emelkedett februárban, legalábbis a statisztikai intézet szerint.

A pénzügyi elemzők számításai szerint azonban februárban 3 lejjel volt magasabb a nettó átlagbér, mint januárban, ami nem fedezi az inflációval megnövekedett kiadásokat – ráadásul és több ágazatban is csökkentek a fizetések, például az egészségügyben átlag 2,1 százalékos a visszaesés, mert csak az orvosok és asszisztensek bérét emelték, jó néhány pótlékot viszont megszüntettek. Így történhet, hogy vannak ápolónők, akik 500, és kórházi biológusok, akik 1000 lejjel kevesebbet kapnak, mint eddig. Csökkentek a bérek (5 százalékkal) a kőolaj-kitermelésben és (2,4 százalékkal) a szennyvíztisztításban dolgozók esetében is. A legmagasabbak a bérek az információtechnológia ágazatban, ott a dolgozók átlagbére nettó 6134 lej, a legkevesebbet, 1499 lejt a vendéglátóiparban adnak az alkalmazottaknak.

Az inflációról frissebb adatok vannak: márciusban hatéves csúcsra, 5 százalékra nőtt az előző év második hónapjához mérten, 2018 januárjához viszonyítva a pénzhígulás üteme 0,3 százalékos. Az élelmiszerek 4,01 százalékkal, az ipari cikkek 6,57 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díjszabása pedig 2,90 százalékkal emelkedett. Az év elejéhez viszonyítva jelentős drágulást mértek a citrusféléknél és déli gyümölcsöknél (11,79 százalék), a gyümölcsöknél és gyümölcskonzerveknél (10,95), a földgáz esetében (5,69), valamint a zöldségeknél és zöldségkonzerveknél (6,75), a villanyáramnál (2,46) és a távhőnél (2,13). Eközben a tojás és a cukor ára csökkent.

Az Európai Unió statisztikai intézete szerint tavaly 15 százalékkal nőtt Romániában az órabérrel kapcsolatos munkaerőköltség a vállalkozók számára az előző évhez képest, ami a leggyorsabb növekedési ütem volt az Európai Unióban, de így is nagyon alacsony még, csak Bulgáriában olcsóbb a munkaerő.

A szerdán nyilvánosságra hozott adatokat Viorica Dăncilă kormányfő vitatja: szerinte nőttek a bérek. „Magam is olvastam az Országos Statisztikai Intézet jelentését. Vannak összehasonlítások az év más hónapjaival, más évekkel, de nem lehet szó fizetéscsökkenésről, hanem béremelésről beszélhetünk” – jelentette ki. Kiemelte: „az egészségügyben csak most, március 1-jétől 75 és 120 százalék közötti béremelés volt, a tanügyben, ugyancsak március 1-jétől 20 százalékos emelés”.

Újraszabják a nyugdíjrendszert is

Már júniusig el akarja fogadtatni a nyugdíjrendszer második pillérét szabályozó új jogi keretet Viorica Dăncilă kormányfő, aki tegnap úgy nyilatkozott, hogy „senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, ha hozzájárul a második pillérhez”. Közölte: alakult egy csapat, amely egyeztetéseket folytat a nyugdíjbiztosító magánpénztárak képviselőivel és a haszonélvezők szervezeteivel, hogy „egy új keretet teremtsenek, egy európai keretet, ami nyitottabb a megtakarítások és beruházások irányába”. A nyugdíjalapok második pillérének átalakításáról, illetve „államosításáról” már hosszabb ideje beszélnek, eddig azonban a szociáldemokraták cáfolták, hogy erre készülnének. Most a kormány célja Viorica Dăncilă szerint az, hogy az új jogszabályi keret június végéig „megkapja a Pénzügyi Felügyelet (ASF) jóváhagyását, hogy aztán a kormány is elfogadhassa.”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 522
szavazógép
2018-04-13: Belföld - :

Hírsaláta

SZEKUSBESÚGÓ VOLT AZ AKADÉMIA ÚJ ELNÖKE. Kétszáz olyan nevet hozott nyilvánosságra Mădălin Hodor kutató, akik a 80-as években együttműködtek az Állambiztonsági Hivatallal, és az volt a dolguk, hogy az országból kitelepültekről jelentsenek. Néhány név közismert Romániában, például a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyarellenességéről is ismert volt rektora, a Román Akadémia új elnöke, Ioan Aurel Pop történész is köztük van. Vannak a listán más történészek is (Dan Berindei, Ioan Chiper, Radu Constantinescu), szociológusok (Dorel Abraham, Ștefan Costea), újságírók (Cornel Nistorescu, Adrian Vasilescu, Mihai Pelin), bölcsészek (Ștefan Cazimir, Ion Coja, Ion Deaconescu), orvosok (Petre Ciobani, Constantin Gorgos), és mások is. A néhány hónapja eltűnt volt csíkszeredai kórházigazgató, dr. Jeszenszky Ferenc főorvos neve is megjelenik a listán. Róla a kilencvenes években már felröppent, hogy az állambiztonságnak dolgozott volna: Király Károly 1995-ben megjelent önéletrajzában említette először, hogy Jeszenszky 1979-ben egy lehallgatott helyiségbe hívta. Király akkor sérelmezte, hogy hogyan lehet Jeszenszky az egészségügyi miniszter tanácsadója a rendszerváltás után, de korábban jóban volt a főorvossal, neki adta oda leleteit, hogy továbbítsa Budapestre ellenőrzés végett – attól tartott ugyanis, hogy besugározzák. Jeszenszky – akit 1990-ben, a rendszerváltás után eltávolítottak a kórház főigazgatói posztjáról – állítólag nemcsak Királyról, hanem például Sütőről is tett jelentéseket. (Transindex)
2018-04-13: Belföld - :

Április 30-a is szabadnap

Április 30-át is munkaszüneti nappá nyilvánította tegnap a kormány, így a közszférában dolgozóknak május elseje alkalmából újabb négynapos hosszú hétvégéjük lesz.