Johannes Hahn uniós bővítési biztos szerint valószínűsíthető, hogy Macedónia és Görögország a közeljövőben rendezi az előbbi elnevezéséről több mint két évtizede fennálló vitáját.
Az uniós bővítési biztos a macedón fővárosban tett látogatásakor azt hangsúlyozta: mindkét fél elkötelezett a vita rendezése iránt, már csak meg kell találniuk azt a megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható és mindkét fél érdekeit szem előtt tartja. Kiemelte: a névvita rendezése alapvető feltétele annak, hogy Macedónia folytathassa európai integrációját. A biztos rámutatott, Szkopjénak véghez kell vinnie azokat a reformokat is, amelyekre ígéretet tett az integrációs folyamat során. Macedónia 2005 óta rendelkezik tagjelölti státussal.
Az Európai Bizottság kedden javaslatot tett Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére. A testület szerint az ország előrehaladása fontos előrelépés a nyugat-balkáni régió egésze számára, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a Görögországgal fennálló névvitát mihamarabb rendezni kell.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett Athénnal a névvita rendezéséről. Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha az országot a jövőben Felső-Macedóniának hívnák. Görögország azt is szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia viszont csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.
