Románia európai uniós csatlakozását követően jelentős összegű mezőgazdasági támogatást igényelhettek a hazai gazdák. A pénzeket az Európai Unió, valamint az ország költségvetéséből biztosítják, az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban egyaránt igényelhetők.
Esetenként hatalmas összegekről van szó, emlékezzünk, volt év, amikor az ipari feldolgozásra szánt burgonya termesztését hektáronként mesés summával támogatták, a kritériumoknak megfelelő tejelő és húsmarhák esetében volt az állat értékét is meghaladó támogatás.
Az eredmény szemmel látható – legalábbis azoknál a gazdáknál, akik komolyan veszik a mezőgazdasági termelést.
A mezőkön modern gépekkel dolgoznak, a kétkezi munkát szinte kiküszöbölték – igaz, a munkaerő is megcsappant.
Az istállókban egyre több a fajállat, az állattenyésztők szakosodnak, a vegyes hasznosítású fajtákat egyhasznú, hús- vagy tejtermelő állatokra cserélik. Más esetekben, főként a megélhetési gazdálkodást folytató portákon a támogatás haszna kimerül egy-egy tévékészülékben, hűtőszekrényben, jobb esetben a gyerekek iskoláztatási költségeinek fedezésében. Lényegében ez sem rossz, hiszen az uniós elvek szerint a támogatásokkal a vidék fejlesztését, a falusi lét élhetőbbé tételét is célozzák, mondhatni, a szubvenció szociális szerepet is betölt.
A kultúrák megoszlását is befolyásolják
Kovászna megyében 110 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet tartanak nyilván. Érdekes módon a teljes terület fele szántó, fele állandó gyep, kaszáló, legelő. 170 ezer juhot tartanak nyilván, a szarvasmarha-állományból 13 000 egyed hivatalos termelési ellenőrzésben van. 2017-ben 13 ezer gazda iktatott támogatási kérelmet 113 822 hektár területre. A szubvenció értéke meghaladta a 229 millió lejt. Az állattenyésztési kifizetések közel ötvenmillió lejre rúgtak – osztotta meg az adatokat Marius Popica, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Kovászna megyei hivatalának igazgatója, hozzátéve: idén előreláthatólag a támogatások összege tízmillióval nő.
Az összérték emelkedése látványos: 2007-ben 32 millió lejt tett ki, a csúcsot a 2016-os esztendő jelentette, akkor szubvenció formájában 270 millió lej érkezett Háromszékre – ez megközelítette a megye költségvetését.
A támogatások hatással vannak a kultúrák összetételére is. 2007-ben, a csatlakozás évében a gazdák 15 580 hektáron termesztettek burgonyát. A terület a következő években drasztikusan csökkent, míg 2013-ban elérte mélypontot: 7789 hektárra esett vissza. 2015-ben kilátásba helyezték a burgonya szaporítóanyagának, illetve az ipari feldolgozásra szánt burgonya termesztésének támogatását, ami azonnali növekedést eredményezett, közel kilencezer hektáron termesztettek burgonyát a gazdák – mutatják a háromszéki ügynökség adatai. A cukorrépa helyzete is változó tendenciát mutat. 2007-ben 2641 hektáron termesztették Kovászna megyében, 2013-ig növekedés volt tapasztalható, a terület elérte a 3539 hektárt. 2016-ra viszont 1854 hektárra csökkent, majd – a támogatások eredményeként is – 2017-re izmosodott az ágazat, a cukorrépát már 2235 hektáron termesztették.
Visszafordul a mezőgazdaságba
A burgonyatermesztőknek kifizetett nagy támogatások szemet szúrtak Bukarestben. Az agrártárcánál felvetődött a kérdés: mire is használják a támogatást a termelők? Petre Daea agrárminiszter személyesen utazott Kovászna megyébe, saját szemével akart meggyőződni a támogatások felhasználásának helyzetéről.
A minisztert több farmra – amelyek a legtöbb burgonyatermesztési támogatást kapták – elvitték terepszemlére, megnézni, hogy a szubvenciók visszakerültek-e a mezőgazdasági termelésbe – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A helyzetet az MP Agro és Timate farmokon mérték fel.
A támogatások felhasználása látványos változásokat hozott a farmokon. Önjáró burgonyabetakarító kombájnt, nyolcsoros burgonyaültetőt, nagy teljesítményű traktort vásároltak, bővítették a raktározási kapacitást, burgonyaválogató és -csomagoló gépsort szereztek be.
A minisztert nem kellett meggyőzni a támogatások helyes felhasználásáról, arról sem, hogy a szubvenciókra továbbra is szükség van, saját szemével győződött meg mindenről – elevenítette fel Könczei.
Az ipari feldolgozásra szánt burgonya termesztésének korábbi hatalmas támogatása sajátos konjunktúra következménye volt. Románia kért egy keretösszeget az uniótól a támogatásra, de rosszul mérte fel a hazai helyzetet, a tervezettnél lényegesen kisebb területen termesztettek ipari feldolgozásra szánt burgonyát a gazdák. Az összeget kevesebb hektárra kellett leosztani, így történhetett meg, hogy a hektáronkénti támogatás tízezer eurós összeget ért el – magyarázta a rendkívüli esetet az igazgató.
De más hozadéka is van az ipari hasznosítású burgonya termesztési támogatásának. Ha a laikusok nem is veszik észre, azzal, hogy a nagyobb termelők ezt a kultúrát részesítik előnyben, űrt hagytak a fogyasztásra szánt burgonya piacán. Ezt az űrt a kistermelők tölthetik ki, így számukra javulhat a burgonya értékesítési lehetősége – mutatott rá az igazgató.
