Klaus Iohannis államfő szerint az egymást követő szociáldemokrata kormányok vitatható gazdaságpolitikája okolható a piaci nyugtalanságért, a váratlanul gyorsan emelkedő inflációért, nem pedig a Román Nemzeti Bank, ahogy azt a kormánytöbbség el akarja hitetni.
Az elnök hétfőn kerékpározás közben szakított időt arra, hogy a bukaresti diadalívnél rá váró újságíróknak rögtönzött sajtóértekezleten beszéljen a pénzromlásról. Úgy vélekedett: a Szociáldemokrata Párt nem igazán fogta fel, milyen következményekkel jár a bér- és adópolitikája, de azt alapvetően hibás megközelítésnek nevezte, hogy a koalíció vezetői a jegybankot vagy a külföldi cégeket és beruházókat hibáztassák az infláció vagy a kamatok emelkedéséért.
Iohannis bejelentette: közvetíteni próbál a kormány és a jegybank között az infláció kezelése ügyében, mert a „vádaskodó nyilatkozatok túl messzire mentek”.
Az elnök arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke a jegybank és a jobboldali ellenzék megnyilvánulásainak „gyanús” egybeeséséről beszélt. Az SZDP elnöke nem először fogalmazott meg burkolt bírálatot a Román Nemzeti Bankkal szemben, amiért az „hagyja elszabadulni” az inflációt.
Dragnea egy múlt heti tévéinterjúban leszögezte: semmiképpen sem ért egyet azzal, hogy az inflációt a béremelések okozták. Szerinte a pénzromlás egyrészt az energiaárak növekedésével áll összefüggésben, amiről nem a kormány tehet. Másfelől az élelmiszerárak emelkedtek, olyan körülmények között, amikor azok 70 százalékát Románia az EU-ból importálja, és ugyanazok az élelmiszerek ugyanazoknál a forgalmazóknál más országokban nem drágultak.
„Amikor ezek a külföldi tőkéjű cégek látták, hogy nő a románok jövedelme, nőnek a bérek, a nyugdíjak, azt mondták: emeljük meg mi is az árakat” – jelentette ki az SZDP elnöke.
Mint ismert, márciusban 5 százalékra emelkedett az éves inflációs ráta. Tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves pénzromlás mértéke, azóta folyamatosan emelkedik. A központi bank idén 3,5 százalékos inflációra számít, 2019-ben pedig 3,1 százalékra. Az éves inflációs ráta másfél év után, 2017 januárjában került pozitív tartományba. A negatív inflációhoz a kormány több lépcsős áfa-csökkentése vezetett. A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt a jegybank idén már kétszer emelte az alapkamatot, amely jelenleg 2,25 százalék. (MTI)
