Közel négyezer csemetével gyarapodik a tavasz folyamán Háromszék gyümölcsfaállománya. A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) az öt évvel ezelőtt indított Egy gyümölcsfa a jövő nemzedékének programjának köszönhetően jutnak az őshonos gyümölcsfacsemeték a megye falvaiba. Az igény nagy az ingyenes csemetékre – községenként négyszáz kérhető –, így az alapítvány úgy döntött, hogy a program partnerei önrészes hozzájárulással kedvezményes áron is kaphatnak csemetéket, így még több őshonos gyümölcsfát telepíthetnek az érdeklődők. A program célja, hogy tíz év alatt negyvenezer őshonos gyümölcsfával gazdagodjon Háromszék – tudtuk meg Fleckhammer Ottó HKA-elnöktől.
Eddig az orbaiszéki, erdővidéki és bodzavidéki igénylők vehették át a csemetéket, a napokban Felső-Háromszékre is eljutnak a növendékfák. A csemeték nagy része Felvincről, Szepessy Jenő kertészetéből származik, kisebb fele Székelyudvarhelyről – mondta el érdeklődésünkre az elnök.
Sok vidéki ember szívesen ültetne gyümölcsfát, de nincs lehetősége városra utazni, hogy beszerezze a csemetét. Ezért döntöttek úgy, hogy az alapítvány rendelkezésére álló ingyenes keret mellett kedvezményes áron szállítanak csemetéket az igénylő településekre – magyarázta Fleckhammer az újdonságot. Így például Miklósváron gróf Kálnoky Tibor és Fleckhammer Ottó jóvoltából az ingyenes száz csemetén kívül még kétszáz fácskát vihettek haza a helybéliek. Gidófalván 300, Olaszteleken a Messzelátó Egyesület közreműködésével 100, Magyarhermányban Komporály Sándor vállalkozó jóvoltából 400 csemetével gazdagodott a falu – sorolta a példákat Fleckhammer.
A program alma, szilva, birs, körte és meggycsemetéket biztosít. Érdekes módon a legnagyobb érdeklődés a körte iránt mutatkozik.
Tervezik, hogy a jövő évi csemetekeretet az igénylők kérése alapján állítják össze, így mindenki azt a fajta gyümölcsfát kaphatja, amit el szeretne ültetni.
Sok érdekes fajta közül lehet válogatni, a programnak köszönhetően már nem ritkaság az almák között a pónyik, bőralma, batul, aranypármen. Idén a hagymaalma jelenti az újdonságot. Szepessy Jenő Székelyföld sok táján gyűjtött oltóvesszőt őshonos gyümölcsfákról, a vidéken legalább 150–200 éve jelen lévő fajtákról van szó. Udvarhely közelében, Kénosban kapott egy öreg hagymaalmafát, az erről szedett oltóveszőkből származnak a mostani csemeték – tudtuk meg Fleckhammertől. Az elnök azt is értékelte, hogy a program megvalósítása érdekében civil szervezetek, egyházi közösségek, önkormányzatok fogtak össze, félretéve politikai vagy más ambícióikat.
Zabola község településein hatszáz friss csemete került a kertekbe. Rövid fél óra alatt gazdára leltek a csemeték, a helyiek nagyra értékelik az alapítvány programját. Nem idegenkedtek az ismeretlen gyümölcsfajtáktól sem, köszönet illeti az alapítvány hozzáállását, a segítséget. Remélik, tovább lehet vinni az együttműködést, és egyre több őshonos gyümölcsfa lesz a községben – mondta a helyszínen Fejér Levente polgármester.
Zabolán jelentős hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. Annak idején Zabolapáván Deák Béla tanítónak faiskolája volt. Magyarországról hozta a fajokat – elevenítette fel Demes Botond alpolgármester. Úgy tudja, a Budai Domokost legelsőként ő terjesztette. A községben az almafa a leggyakoribb. Nem hiába mondták annak idején a helyieknek, hogy „zabolai csüdrösök” – jegyezte meg az elöljáró.
