Az ülésen több képviselő is élesen bírálta a magyarországi helyzetet. Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő a tervezetet bemutatva hangsúlyozta: mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Roberta Metsola néppárti „árnyékelőadó” egyebek mellett a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó magyar törvényről beszélt, amely szerinte aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését, és ellentétes az unió értékeivel.

A védelem

„Két és fél héttel ezelőtt Magyarországon országgyűlési választást tartottak, amelynek végeredményét számos külső szereplő próbálta befolyásolni” – mondta Szijjártó Péter a LIBE-bizottság ülésén tartott felszólalásában. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: a választáson rekordközeli, 70 százalékos részvétel volt, a szavazatok 49,6 százalékát a kormánypárt kapta. Szijjártó felszólította a bizottság tagjait, hogy tartsák tiszteletben a magyar emberek döntését.

A Sargentini-jelentéssel kapcsolatban kijelentette: „a jelentés minősített hazugságok gyűjteménye”. „A bizottság tagjai azt állítják a jelentésben, hogy nincs médiaszabadság. Ez hazugság, a magyar média sokkal színesebb, mint néhány nyugat-európai országé” – mondta Szijjártó Péter.

„A bizottság tagjai egy elfogult, bevándorláspárti álláspontot képviselnek. Mi, a magyar emberek akaratának megfelelően, nem fogjuk hagyni, hogy a bevándorláspárti Soros-tervet végrehajtsák, amivel Európa történelmét is védjük” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. A jelentés legsúlyosabb vádja szerint az antiszemitizmus erősen jelen van Magyarországon. Szijjártó Péter visszautasította ezt a vádat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy Budapesten él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége.

A vádak

Roberta Metsola néppárti „árnyékelőadó” először a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabályról beszélt, amely véleménye szerint aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését, és ellentétes az unió értékeivel, majd érintette a felsőoktatási törvényt, mondván, az veszélyezteti a tudományos élet szabadságát.

Josef Weidenholzer szociáldemokrata „árnyékelőadó” aláhúzta, hogy a magyar jogállamisági helyzet nagyon régóta napirenden van, márpedig ezen problémákat nem lehet tovább halogatni, ugyanis nem fognak megoldódni maguktól. Leszögezte, hogy Magyarországon a liberális demokráciamodell súlyos veszélynek van kitéve, a liberális elvek nélkül azonban „kiürül, tartalom nélkülivé válik” a demokrácia.

Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviselője arról számolt be, hogy olyan ügyekben állítják pellengérre a magyar kormányt, amelyek sok más tagállamban is problémát jelentenek. Példaként a kisebbségi jogokat hozta fel, miközben szerinte Magyarországon többet tettek a romák helyzetének javítására, mint számos más európai országban.

A liberális Nathalie Griesbeck kiemelte: a rendkívül kiegyensúlyozott tervezettel nem a magyarokat támadják, a választás legitimitását sem vonja senki kétségbe.

Nyomásgyakorlás a „Soros-jelentés”

Hollik István a kormánypártok nevében reagált a készülő magyar különjelentés Brüsszelben ismertetett tervezetére. A kereszténydemokrata politikus szerint a bemutatott „Soros-jelentés” újabb erős nyomásgyakorlás Magyarországra. A hazugságokkal, tárgyi tévedésekkel teli jelentést az a Judith Sargentini zöldpárti képviselő készítette, aki Soros György legszorosabb szövetségese Brüsszelben – fogalmazott.

„Őszinte, világos és egyenes beszédre került sor, de voltak, akiket a vita ténye kicsit megzavart. Úgy tűnik, hogy ebben a házban szabad gyalázni egy tagállamot, annak demokratikusan megválasztott kormányát és az egyértelműen megnyilvánuló népakaratot, de ha minderre valaki válaszol, akkor megsértődnek” – mondta Szijjártó Péter.