Noha az igazságügy működését szabályozó törvények módosítása nagyjából lezártnak tekinthető, és jogalkotási szempontból előrelépést hozott, egyenrangúvá téve az ügyészt és az ügyvédet, a bírót pedig föléjük helyezve, némi hiányérzetet csak hagyott maga után a három jogszabály kiigazítása a felelősségre vonás vonatkozásában – véli Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte ugyanakkor az igazságügyi reform legnehezebb része most következik, a polgári, a büntető, de legfőképp a perrendtartási törvénykönyvek módosítása komoly kihívások elé állítja a törvényhozást.
Ami a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó törvényt illeti, Márton Árpád részletesen ismertette az alkotmánybíróság által kifogásolt pontokat, többet érthetetlennek minősítve, így például azt, hogy a szakmai összeférhetetlenség terén a taláros testület miért kifogásolja azt a cikkelyt, amely szerint az oktatói minőség nem tartozhat ebbe a körbe. „A jelenlegi jogrend is elismeri, és nemcsak a bírák és az ügyészek esetében, hanem más szakmáknál is, hogy például az egyetemi oktatói minőség nem összeférhetetlen az éppen betöltött tisztséggel, ezért nem világos, mi a gond ezzel az előírással” – részletezte.
Az alkotmányellenesnek tekintett cikkelyek közül Márton Árpád ugyanakkor a legproblémásabbnak a bírák és ügyészek felelősségre vonására vonatkozót ítélte meg. Meglátása szerint tovább is mindent elkövetnek azért, hogy semmilyen módon ne lehessen felelősségre vonni azokat, akiknek súlyos mulasztásai miatt Romániát több rendben is kártérítésre ítéli az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Az RMDSZ politikusa pozitívumként értékelte, hogy nem akadtak fenn a taláros testületnél azok a rendelkezések, amelyek értelmében, ha valaki többéves ügyészi munka után bíróként szeretné folytatni, vagy fordítva, megteheti, de újból végig kell járnia a ranglétrát, azaz kezdi a bíróságon, majd a képességei mértékében újból feljuthat a legmagasabb ítélőszékig vagy ügyészségig. Legalább ennyire lényeges, hogy szintén átmentek a normakontrollon a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó, a legfőbb ügyészségnek alárendelt testület létrehozásáról szóló rendelkezések. Ezáltal ugyanis egyértelműen elkülönülnek a szakmai, magatartásbeli munkahelyi vétségek és a bűncselekmények, illetve nem csak a korrupciós tettekért felelnek mostantól a bírák és az ügyészek.
Márton Árpád ennek kapcsán hangsúlyozta: az új testület teljesen mentes a politikum beavatkozásától, a legfelsőbb ügyészség részlegeként működik, a végső döntést a gyanúba keveredett bírákról pedig úgyis az illetékes bíróságok hozzák meg.
Márton Árpád emellett a polgári, a büntető és büntető-perrendtartási törvénykönyvek módosításáról is beszámolt, amelyek vitája ezen a héten kezdődik. A honatya szerint a legkomolyabb vita a perrendtartási kódex kapcsán lehet. Az RMDSZ módosító javaslatokat nyújt be, eddig 17 készült el, legtöbb 25 lesz. Ezek közül a leglényegesebbek a bizonyítási módszerek kapcsán az utóbbi időben kiderült kifogásolható állapotok rendezését szolgálják.
Ide tartozik, hogy a titkosszolgálati eszközökkel – nemzetbiztonságinak minősített ügyekben – végzett lehallgatások „kiragadott” részeit soha ne lehessen más perekben felhasználni, illetve a védelemnek legyen joga leellenőrizni a lehallgatáshoz használt eszközt, hozzáférhessen az eredeti hanganyaghoz, megvizsgálhassa a leiratokat, és ami még ennél is fontosabb, annak fordítását, amennyiben az elhangzottak nem román nyelven szóltak.
