Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta: az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság most első alkalommal „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.

Véleménye szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

A bizottság ezért új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól. A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”. Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő tanács dönt. Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását – hangsúlyozta Juncker. Magyarázata szerint az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozását jelenti.

Az Európai Bizottság ugyanakkor gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra – magyarázta Juncker.

Úgy látja, az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.

Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a büdzsé a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol. A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén. Günther Oettinger elmondta, a szakpolitikák korszerűsítését javasolják, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek, és akár új prioritásokat is szolgáljanak. A kohéziós politikának például egyre fontosabb szerepe lesz a strukturális reformok támogatásában és a migránsok hosszú távú integrálásában – mondta.

Gazdasági nyomásgyakorlás

„A jogállamisági vizsgálat keretében bizonyos országoktól elvonhatnak uniós forrásokat. Nincs az a jogállam, nincs az a jogrendszer, amiben ezt végre tudnák hajtani” – vélekedett Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa. Szerinte a migráció áll a gazdasági nyomásgyakorlás hátterében: Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot. „Ha ezt a két országot megbélyegzik, akkor ezzel azt akarják elérni, hogy egy júniusi uniós csúcson, amikor a kötelező betelepítési kvótákról lesz majd szavazás, ez az álláspont kisebbségbe kerüljön”. A politológus hozzátette: az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban csak minősített többséggel változtathatják meg az unió bevándorláspolitikáját. Most a bevándorláspárti, illetve a bevándorlásellenes országok is azon dolgoznak, hogy minél több tagállamot tudjanak maguk mögé felsorakoztatni – magyarázta.