Közművesítés a községközpontban
A kevés eső nem segített sokat a hegyoldali gyepeken. Június kipergelte a Maksa-eresztevényi legelőket, július sem volt eddig jobb. Az aszott fenyves alatt kérőznek az állatok. A meleg egyedül a kolorádóbogaraknak kedvezett — s a szénacsinálóknak ott, ahol a talajnedvesség a fűnek. A kolorádólárvák ellepték a pityókasorokat. Az egyik kisgazda harmadszor permetezett néhány áras pityókásában, s azt mesélte, hogy mennyit pengetett le kollektív nyugdíjából vegyszerre. ,,Nesze neked, biotermék! — mondta huncutkás mosollyal. Csak annyit adjon az Úr, amennyi a család részére kell, én már túl vagyok azon, hogy eladásra is termeljek. Én nem mondok csődöt a krumplitermelésben, de azokat a farmereket sajnálom, akik egy vagyont áldoznak fel azért, hogy ősszel hadakozzanak a piacért! Ha nálunk nem lesz, hoznak máshonnan pityókát." A hivatalba papírokért siető maksai matuzsálem azt is elmondta, hogy ,,tanítóembert választottunk alpolgármesternek."
Címerében mit ér a hal?
A község heraldikailag elismert és jóváhagyott címere
Nem egy helyen látni Maksa község új címerét. Szekeres Attila kollégám, heraldikus munkája. Megfejtése nem nehéz, a hivatalos magyarázattal maga a polgármester, Oláh Badi Álmos szolgált:
— A pajzs és a korona minden községnél egyforma. A hármashalom nem az, amire mindenki gondol. Jelképes, azt a három települést — Maksát, Eresztevényt és Sepsibesenyőt — szimbolizálja, melyek felett székely őseink harci eszközökkel őrködtek, s itt, a falu feletti Kupakőnél ültek össze, nem egy alkalommal, Háromszék sorsáról tanácskozni.
Azt azonban már kevesebben tudják Maksán, hogy ezt a történelmi helyet az író Jókai Mór is felkereste 1882-ben, s benyomásairól a Bálványosvár című regényében számolt be.
A hal mint címerelem a besenyői mesterséges torlasztó egyik kincsét, a gazdag halállományt jelképezi. De ha ott van már a címerben, s a horgászok iszákjában is, keveset nyom a latban, mert a víztükör sorsa még rendezetlen! A helyhatósági választások után még nem került alkalom arra, hogy az új megyevezetőség érdemben foglalkozzék a tó tulajdonjogi kérdéseivel. A maksaiakon nem múlott, Bukarestbe küldött iratcsomók beszélnek arról, hogy a tótükör tulajdonjoga a községet illetné meg. Maradtak egyelőre a régi ígéretekkel. Az újakat azonban az új megyevezetéstől, személyesen Tamás Sándor elnöktől várják. Demeter János, a megyei tanács új alelnöke azonban ígéretet tett, hogy kijavíttatja a tó felé tartó megyei út túl leromlott részét, amelyen a 12-es műútról Gidófalván és Angyaloson át lehet megközelíteni a Háromszéki Balatont.
Alakuló alépítmény
— Ha lassan is, de fejlődik a térség infrastruktúrája — folytatta Oláh Badi Álmos —, amely nélkül az Európai Unió körülményei között község- és területfejlesztést folytatni szinte lehetetlen. Épül a községközpont kanálishálózata, vége már a tó alsó szélénél. Ebben az évben megpályázzuk a csatornázás pénzalapjait a tó Maksa felőli partszegélyére, egészen a Lőrincz-házig, a tóparti út feljavítására azonban nincs még pénzalap. Ezt követné az egész tókörnyék ivóvízzel való ellátása. Ezt Sepsibesenyő ivóvízrendszerével egy időben pályázzuk. A községközpont vízellátását csak a csatornázás befejezése után tudjuk megkezdeni. Pályáztunk ellenben — készen az előtanulmány és a műszaki terv — Sepsibesenyő bekötőútjának korszerűsítésére, 1,5 km-es szakasz aszfaltozására az ún. ,,eltérőtől" egészen az iskolástáborig.
Megtudtuk, hogy maksai viszonylatban is vannak gondok az energiaellátással, a villanyvezetékekkel. De mert a kézdivásárhelyi villamossági alegységnek szűkösek a beruházási alapjai, a helybeleiknek egyelőre annyival is meg kell elégedniük, hogy a tó maksai felére felvigyenek egy közvilágítási vezetéket, mert itt éjjel sötétben a tópart. A községvezetés a sepsibesenyői övezetben három forrás vizét szeretné értékesíteni. A Csente nagyhozamú kútjának vizét elemzik, szabadeséssel ez szolgáltatna vizet Besenyő leendő ivóvízhálózata számára. Az egykori Császárkút vizét már a kollektív gazdaság is befoglalta. Sajnos, a rákötött vezetékrendszert megviselte az idő. Hozamáról azonban nem akarnak lemondani. Környékét és a forrást, a jelenlegi víztárolót rendezni fogják, hogy majd azt is bekapcsolhassák a falucska és a déli tópart ivóvízhálózatába. Bérbe szándékoznának adni az egykori besenyői Büdös-kutat egy olyan közületnek vagy személynek, aki kiépíti és működteti az egykori helyi érdekű gyógyfürdőt, melynek már csak az emléke él. Mesélik a helybeliek, hogy sokan nyerték vissza mozgásképességüket az itteni fürdőkúra révén. A forrásból édes kénes — szulfátos, kénhidrogénes — gyógyvíz bugyog. Vizében terméskén csapódik ki, enyhén fehéres. Több jó tulajdonsága miatt mind ivókúrára, mind fürdőkúrára ajánlják a szakemberek. Felhasználási módja a kézdimartonosi Büdös-fürdő, a dálnoki Száraz-féle gyógyfürdő vizéhez hasonló lenne. Hozama másodpercenként 0,1 liter. A víznek természetes radioaktivitása van, lúgossága miatt a savtúltengéssel kapcsolatos gyomor-, bélbántalmak tüneti kezelésében ajánlott, fürdőkúraként pedig a mozgásszervi — reumatikus — bajok tüneti kezelésében.
— A tópartnak az a része és a hozzá tartozó tótükör, amit jelenleg bérelek, engem érdekel, megvásárolnám, ha tulajdonjoga rendeződne — nyilatkozta kérdésünkre Daragus Attila vállalkozó.
—Az elmúlt években, de 2008-ban is sikeresen, jövedelmezően működött ez az egység, szeretik a helyet a hét végi turizmus kedvelői, horgászok, csónakázók — tájékoztatott az egység vezetője, Csulak Sándor.
A besenyői Büdös-kút kiépítésében is Daragus Attila lenne érdekelt, aki Bálványosfürdőn borvizes strand, meleg fürdő és mofetta kiépítésében már bizonyította hozzáértését. A tóparton a helyi tanácsnak is áll egy nyaralóháza, házikói, melyeket állandóan újítani, tatarozni kell — tudtuk meg Oláh Badi András alpolgármestertől. Utóbb a helybeli Orbán Balázs Általános Iskola tanulói nyaraltak itt, természetesen, bérmentesen. Ugyancsak ő sorolta azokat az apró, de fontos dolgokat, melyek nélkül nehezen mutat gondozottnak a Maksa községet alkotó három település. Készül a tervezet a községháza javítására, kicserélik a tetőszerkezetet, korszerűsítik a nyílászárókat, központi fűtést szerelnek. Soron van Maksán a futballpályán lévő épület teljes feljavítása, az épületért és a területért más területet kapott cserébe az egykori tulajdonos. Maksán táplálják a reményt is, hogy erre a helyre sikerül majd korszerű tornatermet is építeni. Ezen a pályán tartják meg augusztus 30—31-én a hagyományos Maksai Napokat. Meghívott lesz a Heves megyei Apc önkormányzata, Maksa magyarországi testvértelepülése.
Mily harang szól értünk?
Parafrazáljuk Robert Owen XVIII—XIX. századi angol utópista szociológus, gondolkodó mottóját, mert mint elmondták az idősek, öröm az, hogy a mai falusi társadalom fiatalabbjai egyre jobban ragaszkodnak az egyházhoz mint megtartó erőhöz. ,,Ez alól nem kivétel a maksai kálvinista egyház sem, mert amikor két harangkülönlegessége megszólal, tudjuk, hogy értünk szól, minket szólít meg valamiért, valamiféle módon!" — boncolgatja a helybeli egyház idős gondnoka, Deszke Gyula, aki az egyházellenes diktatúra idején — 1982—1989 között — is vezette, gondozta ezt az ősi vallási közösséget, korszerűsítették a parókiát, elektromos meghajtást kaptak a harangok.
— Huszonhat esztendeje vagyok gondnoka az egyháznak — mondta. Édesapám, Deszke Dávid is betöltötte ezt a funkciót. 1935-től volt itt gondnok haláláig, 1977-ig negyvenkét esztendőn keresztül. Sajnos, még nem mond-hatjuk el, hogy minden egyházi vagyon a birtokunkban. Mindenképpen vissza kell szereznünk az egyház visszajáró földvagyo-nát a tóparti övezetben, templomunk külsejét is meg kellene szépíteni.
Az eklézsiának megvan még az az 1531-ben öntött kis harangja, mely feljegyzések szerint a Rákiné kútjában vészelte át a veszedelmes török-tatár időket. A gondnokék megjelölték, hogy hol lakott az öreg Rákiné. Sok víz folyt le azóta a Besenyő patakán. Rákiné a temetőben alussza örök álmát, s a kútnak is csak az emlékét őrzik. A harang azonban naponta szól, hirdeti az örömet, a bánatot, a delet, a hajnalt, az alkonyt, s Isten ments, az ,,erős időt is, a tüzet is!"
A harangon ez a felirat olvasható: Soli Deo Gloria (Egyedül az Istené a dicsőség).
— Egyházunknak bizony vannak gondjai — folytattuk a beszélgetést t. Rákosi Károly református lelkipásztorral, aki tizenhat esztendeje gondozza a gyülekezetet. Ráférne egy külső javítás templomunkra, de anyagiak hiányában erről most le kell mondanunk. Mintegy 3,8 hektárnyi egyházi földterületet igényeltünk vissza a tó mellet, amiről ez a közösség nem tud, nem akar lemondani. Lassan, remélem, birtokunkba kapjuk a kultúrotthont. Hasznosítására pályázni kellene. Pillanatnyilag gondoltuk, hogy öregotthonná is alakíthatnánk, mert egy ilyen szociális jellegű intézményre valós igény volna itt.
Rákosi tiszteletes a rendszerváltozás utáni második évben foglalta el szolgálati helyét. Azóta a templom előterében történelmi emlékpark áll, s érdeme, hogy a templomban felszereltette a régi reneszánsz deszkamennyezet másolatát. Az eredetit ugyanis a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzik.
