Másodfokon is letárgyalta tegnap az Európai Unió luxembourgi bírósága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított régiós európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos pert. Júliusig nem várható ítélethirdetés.
A pert Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja indította, hogy bírósági úton kötelezzék az Európai Bizottságot a nemzeti régiókkal kapcsolatos polgári kezdeményezés bejegyzésére.
Korábban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kezdeményezés tárgya nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe.
Ezt a határozatot Izsák és Dabis megtámadta a bíróságon, de első fokon elvesztették a pert.
Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: a tegnapi tárgyalás során a perhez a kezdeményezők oldalán csatlakozott Magyarország, valamint a bizottság oldalán csatlakozott Románia ügyvédje is kifejtette álláspontját, és válaszolt a bírák kérdéseire.
Az SZNT elnöke kijelentette: az érintett feleknek feltett kérdésekből azt a következtetést vonta le, hogy a bírák megértették a kezdeményezés lényegét. Ezt Izsák Balázs úgy fogalmazta meg, hogy „ne állíthassák a tagállamok az EU kohéziós forrásait asszimilációs politikák szolgálatába”.
A perben július 11-re készül el a bíróság belső szakértői szervének a véleményezése, és a bírák e dátum után hozhatnak ítéletet, mely minden bizonnyal tekintettel lesz a szakértői véleményre is.
Izsák Balázs elmondta: Sobor Dávid, a kezdeményezők ügyvédje a felvezetőjében Székelyföld helyzetére és azokra a körülményekre hivatkozott, amelyek közepette az SZNT elindította a polgári kezdeményezést. Mivel a felperesek magyar nyelvű pereskedést kértek, az EB elutasító álláspontját is magyar ügyvéd képviselte.
A Romániát képviselő ügyvéd arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy az SZNT tulajdonképpen Brüsszel segítségével akarja módosítani Románia közigazgatási rendszerét, noha ez kizárólag Bukarest hatásköre.
A Magyarországot képviselő ügyvéd – Izsák szerint – fontos tisztázó válaszokat adott a bírák kérdéseire, amelyekkel félreértéseket oszlatott el.
A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt indítványozták, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.
Az Európai Bizottság azonban 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. Így el sem kezdődhetett az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A bizottsági határozatot Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán, de a 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet az EB-nek kedvezett. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők mellett avatkozott be.
