A távoli 1939-es évben megalakult Kárpát-Ukrajna mintegy előhírnöke volt az egységes ukrán állam újjászületésének, máig nagy történelmi súllyal bír valamennyi ukrán számára a nemzeti eszmeiség megerősödését és az ukrán területek egyesítését illetően — tette hozzá. Kárpát-Ukrajna léte és védőinek hősiessége meghatározta Ukrajna további sorsát — mondta Havasi.

A hivatal sajtószolgálatának jelentése szerint ugyanezen a napon avatták fel a magyar honfoglalási emlékművet is.

A közlemény idézi Bársony Andrást, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövetét, aki avatóbeszédében hangsúlyozta: az emlékmű létesítésével az ukrán fél ismételten bizonyította, hogy az országban élő nemzetiségek igényei iránt toleráns magatartást tanúsít. A soknemzetiségű Kárpátalján élő népek közös történelme arra tanít, hogyan kell békében és barátságban élni a közös európai házban — tette hozzá a nagykövet, aki hangsúlyozta, hogy az emlékműavatás a Magyarország és Ukrajna közötti barátság és jószomszédi viszony megnyilvánulása.

Matl Péter munkácsi szobrász, a honfoglalási emlékmű alkotója kiemelte, hogy az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A kapu nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.

A honfoglalási emlékmű avatásán jelen volt Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetői. A honfoglalási emlékművet építtető Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem képviseltette magát az avatáson, amelyre a kárpátaljai magyar sajtóorgánumok nagy része sem kapott meghívót.