Negyvenéves határvitát zárt le Kína és Oroszország azzal, hogy tegnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Jang Csie-cse kínai külügyminiszter aláírta a két ország határáról szóló megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. A dokumentum a két ország közötti keleti határvonalra vonatkozik. A China Daily angol nyelvű lap értesülése szerint a most született egyezség értelmében Oroszország 174 négyzetkilométernyi területet ad vissza Kínának: Jinlung szigetét, valamint a Nagy-Usszuri-sziget felét. A két terület Kína északkeleti részén fekszik, az Amur és az Usszuri folyók találkozásánál. Vlagyimir Putyin korábbi orosz elnök 2004-ben írt alá határmegállapodást Kínával.
Végső búcsú Geremektől
Állami szertartáson vettek végső búcsút tegnap Varsóban az autóbalesetben elhunyt Bronislaw Geremektől, a kommunistaellenes lengyel ellenzék neves képviselőjétől, volt külügyminisztertől. A szertartás a varsói Szent János-székesegyházban tartott gyászmisével kezdődött, amelyet Kazimierz Nycz varsói érsek mutatott be. Jelen volt Lech Kaczynski államfő és Donald Tusk miniszterelnök, Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski volt elnökök, valamint több neves külföldi személyiség, köztük Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. Bronislaw Geremek 1997 és 2000 között Lengyelország külügyminisztere, 2004 óta az Európai Parlament képviselője volt. 76 éves korában, július 13-án hunyt el.
Erősítik az elnöki jogkört
Egy szavazaton múlott, de elfogadták Franciaországban a Nicolas Sarkozy államfő kezdeményezésére benyújtott intézményi reformtervezetet, amely az alkotmány közel felét újraírja. A parlament két házának együttes ülésén 539 igen és 357 nem szavazatot kapott az átfogó terv, amelynek a jóváhagyásához háromötödös többség kellett, vagyis az ellenzék egy részének támogatására is szükség volt hozzá. Az ellenzők az elnöki rendszer megerősítésének szándékával vádolják Sarkozyt. Az elnök viszont azt hangsúlyozza, hogy a parlament ellenőrzési jogkörét és az állampolgárok közvetlen joggyakorlását kívánja kibővíteni.
Irány Kuba?
Az orosz légierőnek ma is lehetne támaszpontja Kubában, ehhez azonban politikai elhatározás szükséges — állítják az Izvesztyija által megkérdezett katonai szakértők. Tegnapi cikkében az orosz lap elöljáróban tisztázza, hogy a légierő Tu—160-as rakétahordozói és Tu—95MSz hadászati bombázói képesek elérni a Föld bármely pontját, így Kubát is. Orosz katonai pilóták most is repülnek Kubába: katonai szállítógépekkel teljesítik magáncégek megrendeléseit — árulja el a hadászati légierő egy meg nem nevezett magas rangú vezetője. A katonai gépek újbóli megjelenéséről azonban egyelőre csak beszélgetések folynak. Az Izvesztyijának nyilatkozó szakértők lehetségesnek tartják a visszatérést több, az orosz haderő által régebben használt kubai bázisra, és nemcsak a légierő, de a hadiflotta és a 2001-ben a magas költségek miatt leszerelt orosz rádiólokációs rendszer esetében is. Egyikük szerint, persze, ha orosz harci gépek szállnának le Kubában, az amerikaiak nagy sivalkodást csapnának. De hiszen éppen ez lehet az egyik cél.
