Amilyen ragyogó volt pénteken a májusi időjárás, annyira ragyogó és tartalmas volt a Tatrangi Sándor nevét viselő intézmény iskolanapi rendezvénysorozata is. Jelentős ünnep ez, mert ugyan nem tagadhatjuk a családi bölcsőhelynek a fontosságát, de a „második bölcsőhely”, az intézményes nevelés-oktatás, tehát az óvoda és az iskola kihagyhatatlan.
Az osztályokban zajló vetélkedők során pedagógusok és tanulók közösen dolgoztak, olyan témákat járva körül, mint a hagyományőrzés az irodalomban, nyelvészet, művészettörténet, kézműves-tevékenységek.
A táncos-énekes elemi osztályos tanulók tanító nénijükkel együtt jelesre vizsgáztak a színpadon, az öt-nyolcasoknak Kocsis Hunor táncoktatóval való találkozásuk hozta meg gyümölcseit. A műsor közben szólt mindenkihez az iskola egykori tanulója, Czegő Zoltán költő-író és szerkesztő, aki nem felejtette uzoni gyerekkori emlékeit, és anyanyelvünk kincsként való ápolását érezte tükröződni az ünnepi műsorban is, melynek kiemelkedő része volt az Ábel Amerikában című szöveges, táncos, zenés összeállítás. Ezt Tamási Áron regénye nyomán Szabó Margit, az iskola igazgató-pedagógusa alkalmazta színpadra az V–VIII. osztályos tanulókkal, kiemelve a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt megjelent műnek a maiak számára is aktuális üzenetét.
A közönség jelenlétében – köztük a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, a megyei és helyi önkormányzat, az iskola egykori pedagógusai és a szomszédos iskolák képviselete – helyeztek virágot a néhai tanuló, Beke György író és az elhunyt pedagógusok emlékkopjáinál is.
Az iskolanap programjában a felnőtt nemzedék (szülők, nagyszülők, meghívottak) is számíthatott testi-szellemi és lelki táplálékra: volt, aki a brassói Péter Mária Imelda ferences szerzetesnővér előadását, hasznos gyakorlati tanácsait hallgatta meg a Kneipp-kúráról, a víz helyes használatáról és gyógyító erejéről. Bencze Mihály, a jeles négyfalusi csángó matematikus, író, a bukaresti székhelyű Ady Endre magyar tannyelvű líceum igazgató-tanára, Európa Polgára-díjas személyiség a múlttal kötötte össze a jelent – Hétfalut Uzonnal és Háromszékkel – Ki volt Tatrangi Dániel? című érdekfeszítő és feltáró előadásában. Tatrangi Dávid a Hétfalut is meglátogató Jókai-regény, a Jövő század regénye című művének a főhőse volt. Mint tehetséges székely, az író által megálmodott „légjáróval”, repülőgép-féleséggel, vasmadárral, amolyan helikopterszerű, kerékpármeghajtással működő szerkezettel akarta megmenteni Kárpát-medence népeit. Jókai bizonyára a Barcán tett látogatása idején „adott” nevet főhősének, mert rájött arra, hogy a mélyen székely gyökerekkel rendelkező barcasági Csángóföldön, de a székely élettérben is a Tatrang-Tatrangi név többet jelent, mint helynév-családnév, és méltó, hogy főhőse felvehesse ezt. Tatrangi nevű református lelkészei voltak Szemerja-Sepsiszentgyörgynek és Gidófalvának is – jelezte az előadó. A tatrang szónak az előadó által ismertetett etimológiáját helyszűke miatt nem mutathatjuk be – a Jókai-regény újból való elolvasása azonban felette hasznos és szórakoztató olvasmánynak tűnhet ma is.
