Heteken belül elkészül az új vezetésű német szövetségi belügyminisztérium átfogó programja a menekültügyi rendszer hatékonyságának növeléséről, és nyár végén hozzálátnak a reformokhoz – mondta a tárca vezetője, Horst Seehofer volt bajor miniszterelnök.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének érkezésével átalakított tárca munkájának első 50 napját értékelő rendezvényen a miniszter elmondta, hogy május végére, június elejére elkészülnek a „mesterterv” legfőbb elemei, amelyek a menedékjogi ügyek átfutási idejének további csökkentését, az elutasított menedékkérők hatékonyabb elszállítását és a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért folytatott küzdelem sikerét szolgálják.
A reform legfőbb célja a menedékkérők beáramlásának korlátozása.
Ennek érdekében rögzítették az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárttal, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) kötött koalíciós szerződésben, hogy az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a menekültügyi rendszer részeként befogadottak számát.
A korlátozást szolgálja a többi között az oltalmazott státust szerző menedékkérőkre vonatkozó családegyesítési szabályok átalakítása. Az új rendszer már augusztusban életbe lép, lényege, hogy havonta legfeljebb ezer ember költözhet Németországba oltalmazott által kérelmezett családegyesítés révén. A „mesterterv” legfontosabbként számon tartott eleme, az új típusú menekültügyi befogadó központok is augusztusban vagy szeptemberben állhatnak fel. A megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján ANkER központnak nevezett új intézmény lényege, hogy a korábban alkalmazott decentralizált rendszer helyett néhány központi állomáson helyezik el az országba újonnan érkező valamennyi menedékkérőt a menedékjogi eljárás lezárásáig, és onnan szállítják vissza hazájukba az elutasított menedékkérőket, vagy az európai uniós társállamokba mindazokat, akik ügyében nem Németország, hanem valamely másik uniós tagország illetékes.
Az eljárások gyorsítását szolgálja az a törekvés is, hogy a biztonságos származási országok közé sorolják az észak-afrikai Algériát, Marokkót és Tunéziát, valamint a kelet-európai Grúziát. A tervek szerint a bűnelkövető vagy szélsőséges nézeteik miatt potenciálisan veszélyes menedékkérők hazajuttatásának hatékonyságát is javítják.
