A három közösségi vezető ugyanakkor közös cselekvésre hívja az erdélyi magyarság minden olyan politikai, polgári, társadalmi és szakmai csoportosulását, amely szívügyének tartja az anyanyelvű orvosképzést, és tenni akar felszámolása ellen. A felhívásban leszögezik: az erdélyi magyar közösségnek alapvető joga, hogy biztosítsák számára az anyanyelvű oktatást „az óvodától az egyetemig”, és e jog érvényesítésének kerete a kulturális-oktatási autonómia intézményrendszere kell hogy legyen.
„Az anyanyelvű orvosképzés ennek a rendszernek a szerves részét képezi. A magyar orvosképzést továbbra is önálló felsőoktatási intézmény keretében látjuk megvalósíthatónak. A román államnak, amelynek adófizető polgárai vagyunk, kötelessége ezt a rendszert létrehozni, és az általunk befizetett adókból fenntartani” – írják. A petíció és a felhívás szerzői megállapították, hogy az erre irányuló eddigi kísérletek kudarcba fulladtak, ezért stratégiai válságcsoport megalakítását kezdeményezték a politikai és szakmai szervezetek részvételével. Ugyanakkor olyan reprezentatív tárgyalócsoport létrehozását javasolták, amely ismerteti a magyar álláspontot az állami hatóságok illetékeseivel, és olyan akciócsoport létrehozását is, amely folyamatosan tájékoztatja a magyar közösséget, a romániai közvéleményt és a nemzetközi nyilvánosságot a magyar orvosképzés ügyéről.
Tőkés László emlékeztetett: a román kommunista hatalom 1959-ben a Babeş Egyetemmel való egyesítéssel szüntette meg a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet, 1962-ben pedig a román tannyelvű képzés bevezetésével fokozatosan elrománosította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE). Úgy vélte: a Petru Maior Egyetemmel való tervezett egyesítés ennek a folyamatnak a betetőzése. Az EP-képviselő hozzátette: az egyetemi integráció pozitív folyamatnak számít Európában, de itt „egyetemi asszimilációról” lehet beszélni, ez pedig megengedhetetlen. Megjegyezte: maga is részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásában, de ezek az intézmények a magyar állam támogatásával működnek, és az erdélyi magyar közösség nem mondhat le arról, hogy a román állam tartsa fenn az alapvető fontosságú intézményeit. Tőkés szerint Marosvásárhely ma „a magyarellenesség fővárosa” lett Romániában.
Izsák Balázs felidézte: 2013-ban Strasbourgban maga is részt vett az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén, amelyen Victor Ponta akkori miniszterelnök tapsot aratott, amikor kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a MOGYE ügye a magyar közösség igénye szerint fog rendeződni. Úgy vélte: az ET-nek is feladata számon kérni Románián a be nem váltott ígéretet.
Toró T. Tibor a felhívás támogatására kérte fel az RMDSZ-t, mert az RMDSZ rendelkezik a legtöbb eszközzel ahhoz, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak. Reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan „kritikus tömeget” kialakítani egyetemügyben a magyar közösségen belül, melynek álláspontja megkerülhetetlen lesz Bukarestben.