Erdélyi népzene Herczku Ágnes új lemezén

2018. május 12., szombat, Magazin

Hozomány címmel különleges kiadvánnyal jelentkezett Herczku Ágnes. Az énekesnő együtt adta közre az erdélyi Visában folytatott gyűjtőútja eredeti anyagát és a mezőségi dalok autentikus énekes-zenekari változatát.

„2005. március elején jártam először gyűjtőúton Visában. Kallós Zoli bácsi pontosan elmondta, kihez, melyik házba menjünk. Meghagyta azt is, hogy a »csúnyákot» is, vagyis a pajzán rikoltozásokat is kérdezzük meg. Amikor megérkeztünk Amáli nénihez, hatalmas kacagást hallottunk, minden olyan volt, mint azt a Kallós Archívum sorozatban 2001-ben megjelent visai gyűjtés lemezfüzetkéjében olvastuk” – idézte fel Herczku Ágnes. Visa egy néhány száz fős, zömében magyarok lakta falu Kolozs megyében. Az énekesnő kiemelte: hihetetlenül gazdag zenei kincs van egy ilyen pici mezőségi faluban.
Mint felidézte, a közelmúltban 91 évesen elhunyt zenetudós, Kallós Zoltán tanácsolta neki, hogy ne mindig Magyarszovátra menjen népdalt gyűjteni, hanem Feketelakra, Buzára meg Visába is – és az utóbbi településen Papp Andrást és Amáli nénit, azaz Nagy Dánielné Kis Amáliát keresse. „Papp András jó furulyás hírében állt, a felesége gyönyörűen énekelt. Amikor 2005-ben odalátogattunk Pál István Szalonnával és Albert Szilárddal, Teri néni már nagyon beteg volt, de András bácsiról is kiderült, milyen jó énekes.” A 89 évet megélt Amáli néni két évvel később, 2007-ben hunyt el; lányai, a Herczku Ágnes lemezén szintén hallható Juliska és Annus ma is Visában élnek. Papp András 2016-ban halt meg.
A Fonó által kiadott Hozomány című dupla CD első lemeze, a Revival visai eredetű hangszeres népzenei összeállítás Koncz Gergely prímás vezetésével, Herczku Ágnes és Németh Ferenc énekével, a második lemez, a Gyűjtés a 2005-ös gyűjtőúton rögzített felvételekből válogat. A hazai népzenei lemezkiadás történetében nemigen volt még példa ilyen párosításra.
„Két éve jöttem el a Magyar Állami Népi Együttestől, akkor határoztam el, hogy közkinccsé teszem az elmúlt tizenöt évben tett gyűjtéseimet. Ennek a legegyszerűbb módja, ha feltöltöm a YouTube-ra, de úgy döntöttem, más emberek tudását máshogy, méltóbb módon is fel lehetne használni. Ezért inkább CD-re válogattam a visai gyűjtés legjobb darabjait, és mellé tettem egy másikat, amelyen mi interpretáljuk a visai dalokat. A CD-k eladásából befolyó összegből az adatközlőket tudjuk támogatni” – fejtette ki Herczku Ágnes.
Megjegyezte, hogy a Zenetudományi Intézetben „kilószámra” állnak a Kallós Archívum gyűjtései, de ezeket nem egyszerű ott meghallgatni. Viszont létezik egy online adatbázis az intézet honlapján, ahonnan hozzá lehet férni a 2001-ben CD-n megjelent Kallós-válogatásnál szélesebb anyaghoz is. „A Hozomány első lemezén, a Revivalon hallható dalokat részben erről válogattam, részben a 2005-ös visai gyűjtésünkből, illetve Koncz Gergő tudására is építettem. Ő nagyon sokat járt a Visa szomszédságában lévő Magyarpalatkára, mestere lett a mezőségi zenének.”
Herczku Ágnes zenekarában Hegedűs Máté „Kishega” (hegedű), Fekete Antal „Puma” (brácsa), Fekete Márton „Kispuma” (brácsa) és Molnár Péter (bőgő) szerepelt még a Revival-lemezen. „Németh Feri és én is éneklünk egy-egy fajta katonakísérőt, de »megdupláztunk» egy lassú cigány dallamot is, más-más szöveggel. Számos népdalt rengeteg variációval ismertek az adatközlők, még egy családon belül is.”
Az énekesnő elképzelése szerint a Hozomány egy sorozat első darabja. „A további lemezeket is Kallós Zoltán emlékének fogom ajánlani, s maradna a most kialakított arculat és dizájn. Hét-nyolc faluban tett gyűjtéseimből tudok válogatni, a következő valószínűleg a szováti anyag lesz. Ott négy asszonynál is jártam, de hajlok rá, hogy a hozzám legközelebb álló Maneszes Láli Józsefné Tóth Mariskát vá­lasszam. Nála jártam a legtöbbször, tőle tanultam legtöbbet. Sajnos, már ő sincs köztünk.”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 472
szavazógép
2018-05-12: Magazin - :

Ösztöndíj Szervátiusz Tibor emlékére

Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze emlékére ösztöndíjat alapít özvegye, Szervátiusz Klára.
2018-05-12: Életutak - :

Mihai Voinea, Cristian Delcea: Liviu Dragnea -- kocsmából a politikába

Annyira hozzászoktunk vezetőinkhez, hogy már fel sem merül bennünk a kérdés, voltaképpen kik is ezek az emberek, honnan jöttek, mivel foglalkoztak azelőtt, hogy beléptek a politikába, és a nevünkben kezdtek döntéseket hozni. Számunkra ismerős a világ, amely műmilliárdosokat, médiamogulokat, megyei jogú városokat vezető polgármestereket adott nekünk, akik sohasem vezették igazán Romániát. A 90-es évek ügyeskedéseiben megedződött kisvállalkozók világa, akik Daciájuk csomagtartójába vagy ARO-juk utánfutójába gyömöszölték az árut, az alulról induló és pénzt bármilyen módon csinálni hajlandó embereké, akik a kiskereskedéstől indulva jutottak el az állami aktívumok megkaparintásáig. Ebből a világból származik Liviu Dragnea is, így kereste meg az első jövedelmeit, és így vágott magának utat a politikai karrier felé. A 90-es évek vezettek a mai szétszaggatott Romániához. Egyesek óriási bevételre tettek szert rövid idő alatt, mások egy szempillantás alatt mindent elvesztettek. A 90-es évek első fele Liviu Dragneának is szédületes felemelkedést hozott. A sört korsókba mérő emberből alig néhány év alatt Teleorman megye kormánymegbízottja lett, majd helyet szerzett magának a román politika leggazdagabb asztalainál.