Az amerikai nagykövetség mára tervezett Jeruzsálembe költöztetésének tiszteletére tegnap este külügyminisztériumi fogadást tartottak. Az új követség felavatása egyelőre lényegében az eddigi jeruzsálemi, vízumügyekért felelős konzulátusi épület új státuszba helyezését jelenti az Arnona lakónegyedben, amíg várhatóan hat év alatt elkészül az új, amerikai nagykövetséghez méltó épületegyüttes.
Az új nagykövetségi épület – a jelenlegi konzulátus – a város nyugati, 1967 előtt is Izraelhez tartozó, tehát a nemzetközi törvények szerint nem megszállt területnek tekintendő részén, de annak szélső határán fekszik. Ettől a határtól keletre kezdődött 1948 és 1967 között Jordánia és Izrael között az ENSZ felügyelte senki földje, amelyet a Jordániához tartozó Kelet-Jeruzsálem követett, ahol ma is Jeruzsálem keleti, főként arabok lakta fele található.
Az Izraelbe delegált nyolcvanhat nagykövet közül a Háárec című újság honlapja előrejelzése szerint mintegy harminc vett részt a tegnap esti diplomáciai fogadáson. Az európai országok nagy többsége bojkottálta az eseményt, és a lap szerint nem fogadta el a meghívást Oroszország, Egyiptom és Mexikó külképviselete sem.
„Az európai uniós tagállamok közül négy nagykövet, Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria nagykövete vesz részt a vasárnap esti fogadáson, amelyet a külügyminisztériumban Benjámín Netanjáhú és felesége ad az Izraelbe akkreditált nagyköveteknek abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok hétfőn megnyitja jeruzsálemi nagykövetségét” – közölte a fogadás előtt Nagy Andor, Magyarország Izraelbe akkreditált nagykövete. „Magyarország, Csehország és Románia Brüsszelben sem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió egységesen elítélje az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését” – hangsúlyozta Nagy Andor. „Egyelőre nem született döntés arról, hogy esetleg Magyarország is Jeruzsálembe költöztetné jelenleg Tel-Avivban működő nagykövetségét. A magyar álláspont nem változott, továbbra is a kétállami megoldás hívei vagyunk” – tette hozzá a magyar nagykövet.
Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, majd 1980-ban a „Jeruzsálem-törvényben” hivatalosan is annektálta, noha ezt a lépését a nemzetközi közösség nem ismerte el.
A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék jövendő államuk fővárosának, és ezért az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetését Izrael javára meghozott egyoldalú döntésnek tekintik, amely szerintük aláásta Amerika közvetítői szerepét a béketárgyalásokon. Donald Trump amerikai elnök decemberben jelentette be, hogy Washington elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és megígérte a nagykövetség átköltöztetését. Lépése tiltakozási hullámot indított el a palesztin területeken, ez várhatóan ma éri el csúcspontját Izrael 1948-as kikiáltásának és egyben Amerika jeruzsálemi nagykövetsége felavatásának napján.
