A fizetések egyeseknek szépen nőnek ugyan, de a pénz közben hígul, mint a nagyfröccs a víztől, és így egyre értéktelenebb lesz. Hozzáértők azt rebesgetik, hogy Románia a hatalmi harcok miatt és a rá váró gazdasági visszaesés miatt az összeomlás szélén áll. Ezek után nem csoda, ha sokan azt mondják, hogy rajtunk már csak a jóisten segíthet. Titokban ebben reménykedhet a miniszterelnöknő is, hiszen a mindenható Dragneával elzarándokoltak a Szentföldre, Izraelbe (ráadásul Iohannis tudta nélkül!), valószínű, az égiek segítségének megszerzése végett. Mivel ott csak politikai vezetőkkel tárgyaltak, nem érthettek el látványos sikereket, ezért Dăncilă asszony elment a római pápához is. Bizonyosan nem panaszkodni, mert a pápánál a látogatót egy Panaszkodni tilos! tábla fogadja. Csak arra kérhette a szentatyát, hogy lobbizzon égi Nagyfőnökénél Románia megmentése érdekében. Bár a pápa nem megvesztegethető, némi ajándékot mégis vitt neki: különféle zöldségmagvakat, illetve egy almafacsemetét, hogy a katolikus egyház feje unalmas óráiban a Vatikán zöldségeskertjében elfoglalja magát növény- és gyümölcstermesztéssel. (A nagyságos asszony, aki a férjét is vitte magával, arra gondolt, hogy ha a pápának nincs gyereke, akkor magtalan, valószínű, azért vitt neki magokat.) Ferenc pápa gratulált ahhoz, hogy Ibolyka az első női miniszterelnök Romániában, és érdeklődött arról is, hogy érez-e magában erőt kitölteni mandátuma idejét, amire Viorica Dăncilă – a hivatalos verzió szerint – határozott igennel felelt. A megbeszéléseknek lehettek olyan részletei, amelyek nem a nyilvánosságra tartoznak, és amiről mi, földi halandók nem szerezhettünk tudomást. Titokban Dăncilă elárulhatta, hogy nálunk egy kormányfői megbízatás fél évre szokott szólni. És az elnökről is panaszkodhatott suttyomban, mert ő állandóan fúrja és követeli lemondását. Iohannis nem katolikus, és ráadásul még nem is többségi ortodox, így a kormányfőnő akár még úgy is beállíthatta őt, mint áruló. Halkan beszámolhatott azokról az erőfeszítésekről is, amelyeket a román ortodox állam – amelynek ő a miniszterelnöke – a békülékenység és a tolerancia nevében tett és tesz, például annak megakadályozásában, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség része legyen. És azt is megemlíthette, hogy hatékonyan sikerül gátolni a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrejöttét, és szorgalmasan dolgoznak a gyulafehérvári Batthyáneum és más egyházi javak visszaszolgáltatása ellen. Sikerként pendíthette meg, hogy a moldvai katolikus csángók már nem latin nyelven, hanem csakis románul hallgatnak misét.
Dăncilă egy mondatban két nyelven szólt, és meghívta Romániába a pápát, aki öt nyelvet beszél, és ezért némi nyelvi nehéz­ségek adódhattak. Lehet, hogy a szentatya nem olyan nyelven válaszolt, és nem azt, amit a hölgy értett volna, ezért informált minket úgy, hogy a jövőben a pápa ide látogat, amit nagy örömmel vettünk tudomásul. Aztán utólag cáfolták a látogatás tényét, amelyet, ha sikerül megegyezni, a román elnöki hivatal és a Vatikán egyszerre fogja bejelenteni. Még nem derült ki, hogy a vizitáció esetleges elmaradásáért ki lesz a hibás. Legjobb lesz rákenni a magyarokra. De remélhetőleg ami késik, nem múlik.
A pápa húsvét előtt el szokott látogatni börtönökbe, ahol megmossa tizenkét elítélt lábát, ahogy Krisztus Urunk is tette tanítványaival. Lehet, most azért napolja el romániai látogatását, hogy megvárja, mi történik azokkal, akik ellen bűnvádi eljárás folyik – mint például Liviu Dragnea, akire hét és fél év letöltendő börtönbüntetést kér a korrupcióellenes ügyészség –, hogy alkalomadtán nekik is lábat tudjon mosni.