A vádhatóság közleménye szerint 1989. december 22-én, a népharag elől Bukarestből elmenekülő Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor távozása után nem keletkezett hatalmi űr: a Ion Iliescu vezetésével létrejött Nemzeti Megmentési Front (NMF) gyakorolta a törvényhozói és végrehajtó hatalmat, amíg a testület elnökét egy december 27-i törvényrendeletben államfői jogkörökkel ruházták fel, és megalakult a Petre Roman vezette kormány. Az ügyészek szerint Iliescu hatalmát és büntetőjogi felelősségét az általa adott katonai parancsok igazolják. Az új katonai parancsnokság koordinátoraként Ion Iliescu nevezte ki az új védelmi minisztert (az előzőleg rehabilitált Nicolae Militaru tábornokot), döntött rögtönítélő katonai bíróság létrehozásáról, amelynek ítélete alapján kivégezték a Ceauşescu házaspárt. A katonai ügyészek szerint Ion Iliescu olyan katonai jellegű intézkedések alkalmazását fogadta el és hivatalosította, amelyek némelyike diverziós jellegű volt. Nehézfegyverekkel is ellátott katonai csapatokat vezényeltek ki az ország nagyobb városaiba; a televízión keresztül ismételten felhívást intéztek a civil lakossághoz, hogy aktívan vegyenek részt a jelentős városi objektumok védelmében. Minderre olyan körülmények között került sor, hogy a különféle katonai és civil kommunikációs csatornákon keresztül félrevezették a lakosságot, terrortámadásokról szóló álhíreket terjesztve, ami sok ember halálához vagy sérüléséhez vezetett – áll még a közleményben. A volt államfőt felelősség terheli a több száz ember halálát és több ezer sebesülését okozó katonai diverzió előidézésében – tudatta az ügyészség.

A közélettől visszavonult 88 éves politikust tegnapra idézték be az ügyészségre, sem érkezéskor, sem távozáskor nem nyilatkozott az újságíróknak. Ügyvédje, Adrian Georgescu viszont közölte: a vádhatóság képviselői közölték védencével, hogy már nem csupán az 1989. december 27-e és 31-e, hanem a 22-e és 27-e közötti tevékenysége kapcsán is nyomoznak ellene. Georgescu továbbá elmondta, biztos benne, hogy az ügyészség vádat emel Iliescu ellen, és hogy a volt államfő ártatlannak tartja magát. Az ügyvéd hozzátette, a forradalom idején senki nem gondolt arra, hogy 30 évvel később olyasmiért vonják majd felelősségre, ami akkor „abszolút korrektnek és tisztességesnek” tűnt.

Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte arra, hogy szolgáltasson igazságot az 1989-es események sebesültjeinek, az áldozatok hozzátartozóinak. A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról induló, a kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an sebesültek meg, túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy terrorista mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceauşescu hatalmának helyreállítása érdekében.