A médiafigyelő szervezet a magyarsággal kapcsolatban egyebek között a Sepsi OSK székelyföldi futballcsapat meccsein rendre előforduló idegengyűlölő megnyilvánulásokra, a magyar autonómiatervezetek veszélyforrásként történő beállítására, Traian Băsescu volt államfő március 15. ünnepnappá nyilvánítását a románok megalázásának nevező kirohanására, a Realitatea és B1 hírtelevíziók magyarellenes uszításaira, Mihai Tudose volt miniszterelnök elhíresült akasztásos fenyegetésére hívta fel a figyelmet.

A szervezet szerint a gyűlöletbeszéd gyakrabban fordul elő a helyi, mint az országos közbeszédben, a hatóságok közül pedig a legkövetkezetesebben az országos diszkriminációellenes tanács (CNCD) lépett fel a jelenség ellen 2017-ben, mindazonáltal a civil szervezet úgy értékelte, hogy a tanács idei döntéseiben több alkalommal tetten érhető volt a rá nehezedő politikai nyomás.

A gyűlöletbeszédet ritkábban, de nagyobb összegű bírságokkal büntette a médiahatóság (CNA), az ügyészségek és bíróságok azonban tavaly egyetlen esetben jártak el a Btk.-nak a gyűlöletkeltést hat hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy bírsággal sújtó 369-es cikkelye alapján.

Az ActiveWatch éves jelentései a jelenség megnyilvánulási formáit veszik számba, és nem vonnak le statisztikai következtetéseket a gyűlöletbeszéd előfordulásáról.

A médiafigyelő évről évre jelentést készít a romániai sajtó- és szólásszabadság helyzetéről is. A május elején közzétett több mint kétszáz oldalas legfrissebb összegzésében az ActiveWatch a magyarságnak szentelt ötoldalas fejezetben megállapította, hogy a román hatóságok 2017-ben is korlátozni próbálták a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánítási jogát, a magyar kisebbség még mindig védtelen a diszkriminációval és az állami hatóságok fenyegetéseivel szemben. (MTI)