Orgonaavatás Árkoson

2018. május 24., csütörtök, Közélet

Pünkösd vasárnapján rendkívüli ünnepi istentiszteletet tartottak az árkosi református templomban, ahol első alkalommal szólalt meg a gyülekezet által nemrég ajándékba kapott egyedi készítésű orgona. Sor került az új presbitérium fogadalomtételére, felnőtt-konfirmációra és természetesen az úrvacsoravételre is.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Az ünnepi istentiszteleten Makkai Péter lelkipásztor röviden összefoglalta az árkosi református gyülekezet eddigi orgonáinak és az elmúlt század orgonabeszerzési törekvéseinek történetét. Az 1800-as években volt orgonája a gyülekezetnek, de ennek állapota a múlt század elejére nagyon megromlott, 1917-ben már nem is működött, ezért Sólyom Ferenc lelkipásztor a reformáció 400.  évfordulóján gyűjtést kezdeményezett egy új orgona építésére. 1919-ben Kolcza Lajosné özvegy tiszteletes asszony újból gyűjtést szorgalmazott a célra, azonban a világháború utáni pénzügyi válság felemésztette az összegyűjtött adományokat.
1924-ben újabb gyűjtés indult, és jelentősebb összeg is gyűlt, azonban ebből is csak egy lábbal hajtós harmóniumra futotta, amit 1933-ban Temesváron vásároltak. Ez szolgált a gyülekezet orgonájaként a kilencvenes évekig, amikor áttértek az elektromos orgonákra, melyek közül több is tönkrement mostanáig.
Mint megtudhattuk, Makkai Péter és családja 2001-ben Kampenben ismerkedett meg azzal az orvos házaspárral, akiknek tulajdonát képezte a Jürgen Ahrend német orgonaépítő mester által készített, négy regiszteres orgona, a lelkipásztornak pedig  annyira megtetszett a hangszer, hogy egyszer megjegyezte a kántorként is tevékenykedő orvosnak: csodálatos volna, ha az árkosi gyülekezetnek is ilyen orgonája lehetne. 2017-ben az orvos súlyos betegségben elhunyt, és az egyik utolsó kívánsága az volt, hogy orgonáját az árkosi református gyülekezet örökölje.
Az igehirdetés során a lelkipásztor arról beszélt, hogy amiként a gyülekezet elmúlt száz évét mintegy búvópatakként, újra és újra felszínre törve végigkísérte a vágy, hogy igazi orgonakísérettel zengjenek dicséretet, ugyanolyan rejtélyes módon kíséri végig életünket az Isten, újra és újra megszólítva minket, míg végül megszületik bennünk az elhatározás, hogy az Ő útjára lépjünk. Bizonyára így munkált a Szentlélek azokban az emberekben is, akik most presbiterként, gondnokként fogadalmat téve elkötelezték magukat a gyülekezet szolgálatára, és abban a fiatal lányban is, akit bár katolikusnak kereszteltek, elvégezte a református kollégiumot, és e mostani konfirmáció után a református vallástanárképzőn szeretne tovább tanulni. A gyülekezet választja a presbitereket, de Isten hívja el őket a szolgálatra, és boldog ember az, aki elmondhatja magáról, hogy döntéseiben, tetteiben Istené a dicsőség – mondta Makkai Péter.
Az orgonaszentelés, presbitériumi eskütétel és konfirmáció után úrvacsoraosztás következett, majd a gyülekezet egy perc néma csenddel emlékezett Bíró Zoltánra (lapunk egykori külső munkatársa), aki hirtelen halála miatt nem állhatott az eskütevők között, pedig az év elején őt is megválasztották pótpresbiternek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1239
szavazógép
2018-05-24: Közélet - Bokor Gábor:

Megújul a barátosi iskola

Építőteleppé változott a barátosi Bibó József Általános Iskola. Megújul a tanoda mindkét épülete, a munkálat teljes értéke 2,2 millió lej. A vissza nem térítendő finanszírozást az Országos Helyi Fejlesztési Terv (PNDL) II. pillére keretében biztosítják, a barátosi községháza önrésze százezer lej.
2018-05-24: Közélet - Nagy D. István:

Kettős mérce és kollektív bűnösség (A szovjetunióba elhurcoltak emléke)

Lassan hetvenöt évvel a történtek után még mindig egyfajta tabutémának számít – mások mellett a túlélők körében is – az 1944 őszén, majd 1945 első hónapjaiban az akkori Magyarország területéről szovjet fogságba elhurcolt magyar és német lakosság sorsa. Olyannyira, hogy például Oroszországban még mindig tagadással találkozni az egykori munkatáborok környékén. Egyebek mellett erre az egyáltalán nem elhanyagolandó szempontra világított rá Murádin János Kristóf, a kolozsvári Sapientia EMTE egyetemi adjunktusának előadása. A kutató az Ezüst Akadémia utolsó előadójaként lépett a pódiumra népes közönség előtt Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban.