A kéthavonta ülésező bizottság – az Európai Unió helyi és regionális képviselőinek közgyűlése – ezúttal az Európai Bizottság (az EU végrehajtó szerve) két biztosát hívta meg, Navracsics Tibor oktatási, és Günther Oettinger költségvetési uniós biztost. Utóbbi a következő, 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklus előkészítéséről beszélt.
Günther Oettinger négy nagy kihívást sorolt fel: az inflációt, a magasabb árakat, a brexitet (amivel az EU második legnagyobb gazdaságát veszíti el), valamint az új feladatok megjelenését, köztük a külső határok védelmét, a migrációt, illetve a migránsok „tartós vagy időszakos” integrációját. Ez utóbbi célra Németország 2022-ig 78 milliárd eurót ad, azaz évente közel 20 milliárdot, ami Románia költségvetésének fele. Ez Antal Árpád szerint azt jelzi, hogy az EU és Európa nagyon komoly demográfiai válságban van, lakossága olyan mértékben elöregedett, hogy nem tudja fenntartani a gazdaságát, nyugdíjrendszerét, és kénytelen bevándorlókkal feltölteni a munkaerőpiacot.
A folyamat mindenkire kihatással lesz: noha a következő uniós költségvetés kidolgozásánál az a cél, hogy ne legyenek nagy nyertesek és nagy vesztesek, a háromszéki politikus valószínűnek tartja, hogy kevesebb kohéziós alap és régiófejlesztésre fordítható pénz lesz, ugyanakkor több megy kutatásra és műszaki fejlesztésekre, ami önmagában nem baj, de a nyugati államoknak kedvez. A diákok, egyetemisták mozgását megkönnyítő Erasmus Plus program költségvetését megduplázzák, és ez ismét nekünk hátrány, Antal Árpád szerint jobban rákapcsolnak az agyelszívásra. Ehhez adódik, hogy több állam, főleg az északiak, de Ausztria is csökkenteni szeretné a hozzájárulását, saját nemzeti összterméke egy százalékára, holott ennek az aránynak 1,14–1,3 százalék között kellene mozognia ahhoz, hogy ne legyenek vesztesek a következő uniós ciklusban. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy látja, a jelenlegi és az előző hétéves költségvetési időszakban a kelet-európai országok nyertesei voltak az EU-nak, ez azonban a jövőben megváltozhat.