Az elmúlt esztendőben nőtt a romániai magyarságot ért jogsértések száma – erre a következtetésre jutott a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2017-es jelentésében. Az angol nyelvű változat jövő héten kerül ki a nyomdából és eljuttatják a jelentős politikai súllyal bíró országok bukaresti követségeire – számolt be Benkő Erika képviselő.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat munkatársai nevében Benkő Erika megállapította, az élet szinte minden területén felerősödött Romániában a magyarellenesség: a közösségi médiában, a hagyományos médiában, a sportban, illetve a politikai diskurzusban egyaránt. Kiemelte, a magyar közösségnek egyre erőteljesebb politikai támadásokkal kell szembenéznie, számos politikus így próbál tőkét kovácsolni. „Támadás alatt áll a magyar intézményrendszer, elsősorban a magyar iskolahálózat, sérülnek a tanulók nyelvi jogai, az egészségügyben a magyar nyelv használata esetleges és személyekhez kötött, nincs magyar nyelvű, írott egészségügyi tájékoztatás, és nincs megnyugtatóan rendezve a magyar feliratok ügye, továbbá ami nagyon súlyos tény, hogy nem biztosított a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban. Büntetőperekben például biztosítanak tolmácsot, polgári perekben azonban a feleknek kell a tolmácsolás pénzügyi költségeit megoldaniuk” – részletezte Benkő Erika, aki arra is kitért, hogy még mindig nem sikerült rendezni a szimbólumok (zászlók) szabad használatának ügyét sem. Románia nemcsak hogy nem modellértékű ország a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, de visszalépések tapasztalhatóak a közösségi jogok terén is, hisz mai napig nem sikerült módosítani a nyelvi jogok biztosítását szabályozó törvényeket, pedig ezek a kilencvenes években születtek, és azóta nagyon sokat változott a világ – hangsúlyozta a képviselő.
Nem javult a helyzet ebben az évben sem, szűk öt hónap alatt máris rengeteg magyarellenes ügyet kellett szóvá tenniük, és sok esetben büntető-, illetve közigazgatási pert is indítottak. Büntetőpert kezdeményeztek három újságíró ellen, akik minősíthetetlen hangnemben támadták a magyarságot az RMDSZ--SZDP tárgyalások idején; Kovászna megye prefektusa ellen a március 15-én kifüggesztett magyar zászló miatt kirótt bírságokért. Közigazgatási pert indítottak a marosvásárhelyi utcanévtáblák, a tusnádfürdői városháza vagy a csíkdánfalvi községháza felirat kétnyelvűsége, a maksai polgármesteri hivatal feliratának sorrendje miatt. Több ízben fordultak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz és feljelentésük alapján számos büntetést szabott ki a hatóság sportcsapatokra és újságírókra egyaránt. Folyamatban levő feljelentéseik is vannak, többek között az angol tantárgyverseny esetében, ahol csak ideiglenes megoldás született, vagy a Temesváron megvizsgált kézdivásárhelyi fiatal sportoló ügyében, melyben még zajlik a kivizsgálás.
Benkő Erika azt is kiemelte, hogy most elkészült jelentésükben nem csak jogsérelmeket tesznek szóvá, de javaslatokat is megfogalmaznak, hogy miképpen lehetne orvosolni a felmerülő gondokat.
„Azt gondolom, hogy egyetlen, a magyarságot ért diszkriminációs ügyet sem lehet szó nélkül hagyni. Világossá kell tennünk mindenki számára azt, hogy a közösségünket ért támadásokra a rendelkezésünkre álló minden eszközzel válaszolni fogunk. Bízom abban, hogy amennyiben az erdélyi szervezetek egységesen lépnek fel a közösségünket ért diszkrimináció ellen, annak hosszú távon kézzelfogható eredménye lesz” – hangsúlyozta a képviselő.