Egy hónap sem választ el a nyári napfordulótól, és már javában beindult a külföldi vendégforgalom Háromszéken. Egyik mozgatórugója a csíksomlyói búcsú volt, sokan ugyanis úgy tervezték, hogy ha már a sok száz kilométeres útra vállalkoznak, maradnak még néhány napot, és ismerkednek Erdéllyel, a Székelyfölddel vagy éppen azzal a vidékkel, ahol egy-két napra megszállnak. Így történt, hogy maroknyi Nógrád megyei palóc vette szemre Háromszéket és a Barcaságot, Kézdivásárhelyt, Bálványost, a Cenk alatti várost, majd a törcsvári kastélyt.
A bikfalvi Mókus panzióban töltötték szabad napjaikat, s volt alkalmuk megtekinteni a háromszéki falu csodálatos kúriáit. Kedvezett az alkalom, hogy Csíksomlyóra a hollókői származású Nagy Tibor Erdélyt ismerő-szerető autóbusz-tulajdonos hozta őket. Talán nincs is olyan megyéje a mai Magyarországnak, amelynek ne lenne valamelyes kapcsolata Székelyfölddel – esetleg éppen Háromszékkel. Nagy Tibor csoportszervező szerint szülőfaluja, Hollókő a sóvidéki Siklóddal tart fenn közel tízéves kapcsolatot, és a két település lakói a lehető leggyakrabban látogatják egymást, megismer-ni a védett örökséget.
Van, ahonnan példát venniük a sóvidékieknek, ugyanis Hollókő az UNESCO Világörökség részét képező Nógrád megyei palóc település, Palócföld éke. Siklód skanzen jellegű település, kiemelkedő építészeti értéke Kós Károly örökségét képező református temploma, gazdag kulturális és népi hagyományokkal rendelkezik.
De jöhetünk kissé közelebb is. Palócföldi ismerőseink azt is elmondták, hogy a nógrádi Jobbágyi nevű településük a Nagyhomoród menti Oklánddal tart fenn élő testvéri kapcsolatot. A Háromszékre látogatók zöme Pásztó mezővárosi illetőségű volt. Közvetett módon Sepsibükszád jut eszünkbe, ugyanis a pásztói üveghuta – akárcsak a bükszádi termékei és dokumentumai – páratlan ipartörténeti emlékek. Kemencéit a XI. század végén bencés szerzetesek építették, használták, valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Az 1984-ben feltárt üveghuta európai ritkaságnak számít. A leletek tanúsága szerint az ablaküvegeken kívül üvegtárgyakat is készítettek, akárcsak nálunk a zalánpataki Kálnoky-féle üveggyárban. Pásztó járásszékhelynek neves múzeuma van. Lapunk kihalt ősállatokról szóló keresztrejtvény-sorozatának megfejtői tudnak arról is, hogy a pásztói múzeum tudományos kutató-igazgatója, Hír János mint őslénybúvár részese volt a Biharban végzett őslénykutatásoknak, írtunk róla lapunkban is.
